Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Vass Tibor: A Kohászati Szabadtéri Múzeum Ózdon

4. ábra. Worthington szivattyú tották. Gőzgépes meghajtással telepítették a villamos áramot termelő dinamókat is. Ezért 1895-ben üzembe lépett egy új kazánház is. A kazánházban üzembe állítottak 3 db Worthington-szivattyút, melyek 22 darab Tischbein kazán vízzel való ellátását biztosították. A szivattyúk gőzmeghajtásúak voltak, 8,5 atmoszférás hálózatról kaptak táplálást. Gőzhengereik kettősek. Egy átömlős magas nyomású és egy alacsony nyomású henger, compand elrendezésben. Korszerűtlenné válás következtében 1969-ben két szivattyút kiselejteztek, melyekből az egyiket 1972-ben az ipari skanzenben helyeztek el. A harmadik biztonsági tartalékként — a kazánház 1974. évi teljes leállításáig — a helyén maradt. Kerpely-rendszerű gázfejlesztő generátor A vasgyártás tüzelőanyagai a fejlődés sorrendjében a faszén, a kőszén, majd a gáznemű tüzelőanyagok voltak. A gáznemű tüzelőanyagok előállítása generátorokban történt, barnaszénből. Az ózdi vasgyárban, 1847-től, a termelés kiindulásától a tüzelőanyag a kőszén volt. Az első generátortelep 1875—78 között épült és állt üzembe, 44 generátor egységgel. Ezek síkrostélyú, földbesüllyesztetten épített Siemens generátorok voltak. 1883-ban egy nagyarányú fejlesztés keretében megépült a Forrasztóüzem. Ennek gázellátására újabb 20 darab Siemens generátor épült, de már fejlesztett kivitelben, lépcsős rostélyokkal, nagyobb termelékenységgel. Ezután a régebbieket is fokozatosan átépítették lépcsős rostélyra. A generátorok az ún. levegőszéngázt állították elő, mert levegő befúvatással dolgoztak. 1900-ban a befúvást gőzlevegő keverékre változtatták. Ezáltal magasabb fűtőértékű kettős gáz, az ún. szénvízgáz keletkezett. A kohászati üzemekben a generátorban szénből előállított mindkétféle gázt egységesen generátorgáznak nevezték.