Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Vass Tibor: A Kohászati Szabadtéri Múzeum Ózdon

2. ábra. Schwarz-Bauer rendszerű desintegrátor (gáztisztító) ezért négy egység a nyersgázt tisztította, a másik négy egység pedig az elő­tisztított gázt tovább tisztította. A desintegrátorok Németországban, Dortmundban készültek. Az üzemmenet a következő volt: a kohókból érkező nyersgáz a desintegrá­torokba felülről érkezve a forgódobokra került, melyek forgásukkal a gázt meg­keverték és a porszemeket kiütötték. A por a permetező vízzel keveredve zagy alakban a desintegrátor alján, vízzáron keresztül a zagycsatornába került. A gázt a forgórészekről lekerülve alul vízszintesen egy nyomásnövelő ventillátor segít­ségével vezették el. A kazánok és léghevítők fűtése egyszer tisztított gázzal történt, a többi célra pedig kétszer tisztított gáz volt szükséges. Egy egység teljesítménye 15 000 Nm 3 / óra gáz volt. A berendezés egyszerű és biztonságos üzemeltetésével ellentétben nagy ne­hézségekkel járt a karbantartása és a zagycsatorna tisztítása. 2—3000 üzemóra után egy-egy egységet le kellett állítani és belülről kitisztítani. A kohógáz ugyanis meszet is tartalmaz és a meszes ércpor vizes állapotban rárakódik és ráköt a belső falakra és a forgórészekre. Időközönként tehát le kellett tisztítani, a kazánkő tisztításához hasonlóan, ütögetéssel, kaparással. A zagycsatornában a zagy leülepedett és a nagy fajsúlyú érciszap kiszedését folyamatosan kellett végezni. Ez kb. 1955-ig kézilapátolással történt, ezután pedig zagyszivattyúkkal, így megszűnt ez a nehéz és egészségtelen munkavégzés. Az iszapnak ugyanis gyengén gázos párolgása is volt. Csikófejes görgők Az ózdi Vas- és Acélgyárban jelentős mértékű lemezhengerlés 1895-től 1970. december 31-ig folyt, egy, majd két hengersoron. 1913-ig a kihengerelt lemeze­ket a hűtőhelyre, majd a kikészítői vég- és szélvágó ollókhoz csillevágányokon

Next

/
Thumbnails
Contents