Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Végh Ferenc: A Mérnöki Továbbképző Intézet alapításától a felszabadulásig

VÉGH FERENC* A MÉRNÖKI TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET ALAPÍTÁSÁTÓL A FELSZABADULÁSIG Előzmények A továbbképzés gazdasági és társadalmi szükségszerűsége A József-műegyetemen mérnöki diplomát szerzett hallgatók szakmai képzését az egyetem vezetői és oktatói tulajdonképpen sohasem tekintették a mérnöki cím megszerzésével befejezettnek; az első világháború s az azt követő békeszerződés után különösen gyakran merült fel az egyetemen szerezhető általános műszaki képzés speciális irányban történő elmélyítésének gondolata, mint szükségszerű igény. Érdekes, de a korabeli magyar társadalmi élettel jól megmagyarázható módon, a mérnökök továbbképzésének megfogalmazásakor nem is a műszaki szakképzést helyezték előtérbe, hanem a mérnökök közgazdasági továbbképzését. Ebbe nyilvánvalóan mélyen belejátszott a mérnöki munkaalkalmak nagyméretű csökkenése, illetve a közigazgatásban való elhelyezkedési lehetőségek nagyobb reménye is. Ezért érthető, hogy amikor a mérnöktovábbképzés kérdése először merült fel az egyetemi tanácsülésen, — 1924. nov. 21-én — a kérdés előadója a műegyetemi Közgazdasági Osztály akkori dékánja, Buday László volt. Buday László kifejtette az egyetemi tanácsülésen, hogy a Közgazdasági Osztály „kívánatosnak és szükségesnek" tartja egy olyan tanfolyam felállítását, amelynek célja „a mérnököknek üzemgazdasági és közgazdasági továbbképzése volna". Az ötlet a műegyetem falain kívül fakadt: a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, a Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetsége és a Pénzintézeti Központ javasolta a tanfolyam indítását, ezek a társadalmi intézmények készítették el a javasolt tanfolyam szervezetét, programját és még a tanfolyam előadóira is javaslatot tettek. Buday László tehát nem tett egyebet, mint méltatta a kívülről jött javaslatot s hivatkozott arra, hogy a műegyetemi Közgazdasági Osztály szervezeti szabályzatának 3. §-a ilyen tanfolyam szervezéséhez az osztálynak jogot ad. Az egyetemi tanács jegyzőkönyvének tömör fogalmazásából csak azt tudjuk meg, hogy a téma körül „élénkebb eszmecsere" bontakozott ki, amelyben Hültl Dezső, Kürschák József és Hermann Miksa professzorok szólaltak fel, s a tanács „egyhangúan hozzájárult" a javaslatba hozott tanfolyam megszervezéséhez, csupán annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a mérnökök mellett az építészek is említve legyenek a szervezeti szabályzat tervezetében, továbbá, hogy ahol arról szól a tervezet, hogy kik iratkozhatnak be a tanfolyamra, akként módosít* BME, 1111 Budapest, Budafoki út 4—6.