Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Ritter Endre: A szegkészítés és fejlődése gépi gyártássá

5. ábra. Szeghengerlő hengerszék felelő mélyítések voltak, és a pontosan egyforma kerületi sebesség megvalósítására a henger mindkét oldalán volt fogaskerékhajtás. A hengerlés eredménye a 6. ábrán „B"-vel jelölt hosszmetszetű szalag volt, mely felülnézetben „A" ábrán látható. E szalagot egy szegszélességű huzalokká az 5. ábra hengerszéke jobboldalán látható tárcsákkal szétvágták. E szalagokat újra izzítva egy további gép egyes szegekké vágta, miközben nyomás alatt megadta végleges alakjukat. Léteztek bonyolultabb gépek is, melyek azonban csak szűk körben voltak használatosak. Így pl. sínszegek gyártására a szeg mind a négy oldalát négy hengerrel hengerlő gépet szerkesztettek. A négy henger kerületén cserélhető hengerlőgyűrűk voltak, ily módon e gyűrűk cserélésével különböző alakú és méretű szegeket lehetett hengerelni. A gyűrűhornyokban láthatók azok a mélyedések, melyek a szeg fejét alakították ki. A kihengerelt és szétdarabolt szegek hegyezése másik hengerművön történt, amelynek egyik hengerén csökkenő mélységű barázda lapította el a szeg végét. E hengerekbe az adagolás kézzel történt és veszélyes volt, mert a szeget a hengerek forgásirányával ellenkezően be A A P J 6. ábra. Szeg félgyártmány az első hengerlés után