Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - †Lászlóffy Woldemár: A világ első vasbeton hajózsilipje

| LÁSZLÖFFY WOLDEMÁR*! A VILÁG ELSŐ VASBETON HAJÓZSILIPJE A cím a Hármas-Körös torkolata közelében 1905/6-ban épült úti. bökényi

1 hajózsilipre utal. Már Benedek József megírta ugyan (1), hogy „valóságos búcsújárás volt az építőhelyen, mert ez az első példa volt rá, hogy csatornázott folyók műtárgyaihoz (ti. a duzzasztóműhöz és a zsiliphez) a vasbetont ilyen kiterjedten alkalmazzák", és felsorolta a nemzetközi sajtóban megjelent ismertetéseket is, de az elsőség bizonyításával adós maradt. A következőkben ezt a hiányt pótolom. Az elsőség állítása már azért is meglepő, mert a vasbeton múltja az építés idejénél csaknem negyven évvel korábbra nyúlik vissza (2). Ugyanis 1867-ben szerezte meg J. Monier párizsi kertész a vasbetétes edények kizárólagos gyártási jogát, amelyet rövidesen csövekre, tartályokra, sík lemezekre, majd — 1873ban — hidakra is kiterjesztetett. A kezdetben csupán „érzék szerinti" tervezést a nyolcvanas években a vasalás tudatos alkalmazása váltotta fel. A bökényi zsilip építése idején tehát már egy emberöltő óta kiforrott méretezési eljárások szerint folyt világszerte a legkülönbözőbb vasbeton létesítmények tervezése. Francois Hennebique (1842—1921) 1882-ben emelte a párizsi egyetemi negyedben, a rue Danton-on, az első vasbeton épületet. A lemezek és gerendák szerves összekapcsolásával, a bordás lemez és keret kialakításával szemléltetően igazolta a monolitikus építésmód minden előnyét. Szerkezetei világsikert hoztak építési vállalatának, amelynek képviselete volt Belgium, Hollandia és Anglia mellett az Egyesült Államokban is (New York-i központtal és 8 fiókkal!). Nehezen hihető tehát, hogy az első vasbeton hajózsilipet nem jóval korábban, és nem ezeknek a vízi utakban gazdag országoknak valamelyikében, hanem éppen Magyarországon építették meg. A bevezetőben említett elsőség bizonyítása tehát érdekes vállalkozásnak ígérkezett. * * * A vasbeton megjelenése valóságos forradalmat eredményezett az építőiparban. Az új építőanyag alkalmazásának előnyeit felismerő építési vállalkozók próbatestek és -szerkezetek terhelésével végeztek kísérleteket, az anyagvizsgáló laboratóriumokban módszeres kutatómunka folyt. A szaklapok ontották a vas* 1024 Budapest, Szilágyi E. fasor 5. 1 Bökény, az építés idején Szentes, ma Csongrád határának külterületi része, nem községnév. A műtárgy azonban mind a hazai, mind a külföldi irodalomban ezen a néven szerepel.