Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Tardy János: Korai térképek keleti magyar vonatkozásai

3. Fra Mauro 1459. évi világtérképének logoristan leiirata nem a jugorok földjéről tudósít. erre. A Mare Caspium-tól északra, Saray város helyén a következő feliratot látjuk: „Cedes (sic!) Iambec impa(ra)tor(is) Medie, confinat cu(m) Ungariis" tehát „Jambek méd császár székhelye, amely a magyarokkal határszomszédos." Saray a keresztények iránt barátságos Uzbek (1313—1341), majd fia, Dzsanibek (máskor Jambeth, Iambek 1341—1357) kipcsaki kánok székvárosa volt. Ugyan e helyen egymáshoz „kísértetiesen" hasonló szöveget találunk a Genovai kódexben, s a XIV—XV. századi katalán térképeken (párizsi, modenai, firenzei katalánok). Az alapvető különbség: nincs szó a kipcsak—magyar szomszédságról. Magyarországi Éliás (Elia d'Ungheria) ferences szerzeteshez és a Szentszék megbízásából a kipcsak uralkodóhoz indított misszióhoz vezetnek a szálak. Az 1338ban Giovanni de Marignolli vezetésével útrakelt három szerzetes egyike ugyancsak magyar: Georgius de Hungária ... A XIV—XV. századi európai kartográfia keleti magyar vonatkozásainak és a Károly Róbert magyar király és XII. Benedek pápa által támogatott misszió vélt kapcsolataira más alkalommal visszatérek. A Volga és a Don folyók „közén" az Enogaria feliratot olvashatjuk. Leo Bagrow, századunk egyik legnagyobb térképtörténésze szerint a magyarokról van szó. Sokkal valószínűbb azonban, hogy az onogurok szálláshelyéről tesz említést a térkép készítője. A Velence melletti Murano szigetén élt kamalduli szerzetes, Fra Mauro 1459. évi világtérképét a kartográfiatörténet a kolostorkartográfia csúcspontjaként méltatja. 196 cm átmérőjű korongalakú világtérkép, hihetetlen mennyiségű új információval. Közléseinek újdonságértékét növeli, hogy ismereteit katalán hajósok szóbeli információival is kiegészítette. Magyar szempontból különösen a Don