Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Joó János „Hétilapok” című ipari lapjáról

BATÁRI GYULA* JOÖ JÁNOS „HETILAPOK" ClMÜ IPARI LAPJÁRÖL Az 1838-ban alapított, viszonylag rövidéletű, „Hetilapok Mütudomány, és egyéb hasznos ismeretek terjesztésére" című folyóirat az elsők közé tartozott Magyarországon, amely egyértelműen a „mütudomány", a hazai ipar és műszaki tudományok céljait kívánta szolgálni. Maga a lap a fejléc alatt így foglalta össze célkitűzéseit: „Mesterségek tökéletesülésére vezető ismereteket és e részben jóizlést terjeszteni, a honi müszorgalom és ipar növekedésére munkálni; s egyszersmind a kézművesek miveltségét előmozdítani." A lap szerkesztője, Joó János 1806-ban született Szegeden, a helyi piarista iskolába járt, majd kitanulta az asztalosmesterséget, fel is szabadult szabályszerűen a szegedi céhnél. 2832-ben egy Széchenyi Istvánhoz írt levelében maga írja, hogy „reáadtam magamat a rajzolás tanulására, s e mellett az épités, asztalos, lakatos, esztergályos, muzsikacsináló, képfaragás s több ilyes mesterségekben magamat gyakorlottam, legalább is annyira, hogy rólok alapos tudományom legyen, kivált az építésben". (1) Mivel anyagi okokból tanulmányait nem folytathatta külföldön, a „haza több városaiban" igyekezett rajztudását tökéletesíteni, míg aztán 2829-ben az egri városi tanács a Pyrker János László egri érsek anyagi támogatásával felállított rajziskola tanárává nevezték ki. Jártassága a kézműves mesterségekben indította arra, hogy felfigyeljen a magyarországi mesteremberek és az ipari oktatás viszonylagos elmaradottságára. E téren első lépése az volt, hogy 1831-ben Széchenyi István elé tárta egy országos művészeti társaság megalapításának tervezetét. (2) Többek között megfelelő rajz- és ipari szakiskolák, valamint egy Polytechnikum létrehozását szerette volna elérni. Levelében azt is jelezte, hogy a Tudományos Akadémia részéről tervbe vett nagyszótár szerkesztésében az ipari és művészeti jellegű szavak összeállításával vesz részt. Szándéka az volt, hogy ezen a részterületen használt, jórészt idegen eredetű szakszavakat és kifejezéseket megmagyarítsa. Ez a szójegyzéke el is készült, ma a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában őrzik. (3) Joó János a harmincas, negyvenes években számos szakcikket írt ipari, nemzetgazdasági és irodalmi problémákról, ezek különböző folyóiratokban és hírlapokban jelentek meg. Figyelemreméltó körülmény, hogy ebben az időben a lyceumi nyomdát is vezette. Életrajzának ezen körülményeire azért érdemes felfigyelni, mert ezek indíthatták arra, hogy élete legjelentősebb vállalkozására * Budapest XI., Fehérvári út 21/a. 1117