Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Joó János „Hétilapok” című ipari lapjáról

szánja el magát, és megjelentesse a „Hetilapok" című folyóiratot. Félévi megjelenés után azonban kénytelen volt beszüntetni lapja kiadását, elsősorban anyagi okok, valamint a kellő érdeklődés hiánya miatt. Meg kell még emlékezni egy 1841-ben kiadott könyvéről, melyben a „honi műveltség emelésére, a művészet és ipar felvirágoztatására" vonatkozó elképzeléseit tette közzé. (4) Lényegében egy „Magyar Athenaeum" elnevezésű intézmény megalapítását javasolta, éz a már korábban jelzett elképzeléseinek továbbfejlesztése volt. Az új intézmény vezetése alá szándékozott vonni a magyar felsőoktatási rendszert és a művészeti életet. Az intézmény állandó kiállítási lehetőséget biztosított volna a hazai művészek és iparosok számára. Könyvtár, nyomda, színház is tartozott volna a tervezett létesítmény keretébe. Joó, mint építész elkészítette a „Magyar Athenaeum" épületének pontos tervét is, amelyet könyvéhez mellékelt. Egy hirdetési folyóiratot adott ki 1847-ben „Egri Hetilapok" címen, a lap kiadásával az egri iparosokat és kereskedőket kívánta segíteni. Az előfizetők csekély száma miatt azonban ez a lap sem volt hosszú életű. (5) A szabadságharc leverése után Joó kezdeményező kedve szűkebb keretek közé szorult. Országos ügyek helyett ezután elsősorban lakóhelye, Eger fellendítésével foglalkozott. Továbbra is írt cikkeket különböző helyi lapokban. Munkálkodása ebben az időben terjedt ki a gazdálkodás, szőlőművelés területére. (6) Joó János 1874ben halt meg Egerben. » * * A budai Helytartó Tanácshoz Joó 2837-ben nyújtotta be kérvényét egy „mütudományi" folyóirat engedélyezése végett. A Tanács ekkor Heves és Közép-Szolnok vármegyétől kért véleményt a folyóirat kiadásának tárgyában. A „nemes kettős vármegye" rendjei Joó János sürgető kérelme után végül megküldték kedvező nyilatkozatukat: (7) „folyó esztendő December 1 Napján tartott kisebb gyűlésünkből tett alázatos ajánlásunkhoz képest ezen közhasznú czélra törekedő vállalatot Kegyesen előmozdítani s a folyamodásnak a kért engedelmet megadni méltóztasson." Ezután a legfelsőbb engedélyezés sem késett sokáig: „Joó János egri rajz Tanítónak legfelsőbb Helyről megengedetett, ... Mütudomány czimen ... közrebocsátani óhajtott folyóiratát." A Helytartó Tanács elvárta a folyamodótól, hogy mellékelje a tervezett folyóirat célkitűzéseit tartalmazó tervet, vagy ahogy akkor nevezték, az „alaprajz"-ot. A „Hetilapok" alaprajza, mely összefoglalja a szerkesztő törekvéseinek lényegét, szerencsére fennmaradt az Országos Levéltárban: „Alaprajza azon Mütudományi folyóiratnak, melyet Joó János a rajzolás tanítója kiadni szándékozik. Címje: Hetilap. Mütudományi és egyéb hasznos ismeretek terjesztésére. Foglalata: l

sö szakasz. Mütudomány. Tárgy leend mind az, mit kézi mesterség szorgalom és ipar előmozdíthat, főleg azonban, mi kézműveseknek mesterségük tökéletesítésére hasznos és szükséges lehet. Mind ezek kímerítőleg előadva s hol szükséges felvilágosító tökéletes rajzokkal is kisérve lesznek. — Figyelem leginkább azon új és hasznos találmányokra s legújabb divatú kézmüvekre fog fordíttatni, mellyeket honunk és a külföld időnként előmutatni fog. A megjelenő rajzok olly értelmesen és tökéletes mérték szerint készíttetnek, hogy azokrul a mesteremberek a tárgyalt műveket tökéletesen elkészíthessék. 2

ik szakasz. Hasznos ismeretek tára. Tartalma l

ször Földismeret némi kitérjeszkedéssel a világ alkotmányra e részben a legszükségesebb felvilágosításokkal: továbbá népek és városok, tartományok,