Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - †Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az egykori Kis Akadémia

SZŐKEFALVI -NAGY ZOLTÁN AZ EGYKORI KIS AKADÉMIA Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai pavilonjainak előcsarnokában három domborművet is lehet találni (a többi között), amelyen az a szöveg olvasható : „állíttatta a Kis Akadémia". Találkozunk értékes, de nehezen hozzáférhető könyvekkel, amelyeknek kiadójaként szerepel ez a kifejezés: A Kis Akadémia kiadása. A Kis Akadémia kialakulása Mi is volt ez a Kis Akadémia? A kérdésre elég nehéz röviden feleletet adni, minthogy ilyen hivatalos testülettel a tudományos hierarchiában sehol nem találkozunk, nem volt működési engedéllyel bíró egyesület sem, azonban voltak idővel írásban is rögzített „ősi szokásai", amelyeket szigorúbban megtartottak, mintha belügyminiszterileg engedélyezett alapszabályaik lettek volna; sokkal élénkebben működtek, mint más jóváhagyott testület, népes összejöveteleik (a 45 év alatt több mint ezer előadást tartottak), számos nyomtatott kiadványuk volt. Igaz, a tagokat a szerényebb „résztvevő" megjelöléssel tartották számon, de minden egyes új résztvevő felvételéhez szavaztak, s már egy ellenszavazat megakadályozhatta, hogy valaki bejusson ebbe a társaságba. Talán Aujeszky László meghatározása a legjellemzőbb: „A Kis Akadémia szakmájukban kiváló emberek szigorúan baráti jellegű köre, amelybe a nagy tudás egymagában még nem ad belépőjegyet, mert egyúttal értékes jellembeli vonásokkal is ékesnek kell lennie annak, akit a Kis Akadémia meleg baráti körébe méltónak ítélnek". Az „ősi szokások"-ban (tehát a Kis Akadémia alapszabályaiban) célként ezt jelölték meg: ,,a) a tudományos, művészi, gyakorlati tudásunk és ismeretünk kölcsönös tanítás útján való kibővítése, b) a baráti összetartás ápolása". A gondolat — hogy ilyen nem hivatalos egyesületbe szerveződjenek, Vámossy Zoltán professzor szerint „akadémikusok agyából pattant, kik nem tudták elviselni azt az érdektelen közönyt, amivel ott fent egyik tudós a másiknak előadását hallgatja..., fiatal tanársegédek lelkes körében nőtt naggyá és vált termőre, kiket rokon munkakörük érintkezési pontjai, tudásvágyuk még távolabbi szakmákból is és a baráti asztal hozott össze". Így vált a Kis Akadémia „egymást felvilágosító, oktató viták és kitanítások műhelyévé". Abban a törekvésben látta Vámossy, és láthatjuk ma mi is, a Kis Akadémia megalakulásának, eredményes működésének titkát, hogy igyekezett „lerontani a korlátokat, melyek a szellemi munkát végző embereket szétválasztják", amely eredményesen küzdött az értelmiséget szétaprózó egyoldalúság ellen.