Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KRÓNIKA - Vámos Éva Katalin: Beszámoló a XVI. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszusról. Bukarest, 1981. aug. 26–szept. 3.

an, Bulgáriából és Magyarországról 25-25 fő, Csehszlovákiából 24 fő, Lengyelországból 23-an jelentkeztek. Kínából is érkeztek 15-en és számos olyan országból is jelentkezett résztvevő, melyek a tudománytörténeti találkozókon eddig ritkán szerepeltek, így: Szaúd-Arábia, Egyiptomi Arab Köztársaság, Irak, Irán, Kongó, Kuwait, Libanon, Marokkó, Nigéria, Pakisztán, Szudán, Szíria, Tunézia, Zaire. A kongresszusra 1005 előadást, ill. előadás jellegű referátumot jelentettek be. Ezeket ötféle csoportban rendezték el. Voltak tudományos szekciók, szimpozionok, ülések speciális témákról, jubileumi megemlékezések, valamint egy kerékasztal konferencia. A tudományos szekciók az egyes tudományágak történetét dolgozták fel korszakonként pl.: Tudomány és technika az ókorban, Tudomány és technika az ókortól 1600-ig, Matematika és mechanika, Fizika és asztronómia, Kémia, Biológiai tudományok, Földtudományok, összesen 14 ilyen szekció volt. A legtöbb előadás a Tudomány filozófiájának és történetének módszertani problémái címűn hangzott el; 82. A 12 szimpozion résztvevői általánosabb, interdiszciplináris témákat dolgozták fel, a tudomány, a technika és a társadalom kölcsönhatásait is vizsgálva. Szimpozion témák voltak pl.: „Mértékegységek szerepe a tudomány és technika történetének fejlődésében", „Technika, humanizmus és béke", „Tudomány, technika és a társadalmi fejlődés", „Tudomány és az egyetemek a reneszánsz idején", „A tudományos kreativitás és a haladás problémái", „Kulturális és természeti örökségünk megőrzése és felhasználása", „A nők hozzájárulása a tudomány és technika fejlődéséhez". Speciális témákról hét ülést tartottak. Ezek a témák földrajzi és elméleti szempontokat vettek figyelembe. Így volt ülésszak „A tudomány és technika fejlődése a Távol-Keleten", „A tudomány és technika története Afrikában", „A tudomány és technika történetének elsődleges forrásai", „Szükségesség és esetlegesség a tudományos felfedezésben" címmel. Az évfordulós megemlékezések a következők voltak: Avicenna születésének 1000., Denis Poisson születésének 200., George Stephenson születésének 200., George Constantinescu születésének 100. évfordulója. A kerekasztal konferencián három témában 48 felkért előadó mondta el véleményét. Ezek a témák voltak: 1. A tudományos, a technikai és társadalmi, gazdasági és emberi fejlődés. A tudományos és technikai fejlődés fő területei: energia, információ, biológia, óceánok stb. A társadalmi-gazdasági fejlődés azon fő problémái, melyek tudományos és műszaki megoldást igényelnek. 2. Szükséges, lehetséges és megvalósítható a tudomány és a technika fejlődésének előrejelzésében és tervezésében. 3. A tudományos és műszaki fejlődés új paradigmái: értékek; összefüggések. A fejlődő országok problémái és az új nemzetközi gazdasági rend. Plenáris előadás csak egy volt. E. Broda osztrák professzor: „Boltzmann és Mach, Oswald, Plank hatása egymásra, valamint az első hatása Nernstre és Einsteinre" címmel tartotta ezt. A magyar előadások a legkülönbözőbb szekciókban hangzottak el. Ezek, a szekciók sorrendjében, a következők voltak: Az első „Tudomány és technika az ókorban" c. szekcióban Kádár Zoltán: Az elevenszülő négylábúak rendszerezésének problémáiról Arisztotelész „Az állatok története" c. munkájában" címmel