Technikatörténeti szemle 13. (1982)

KRÓNIKA - Vámos Éva Katalin: Beszámoló a XVI. Nemzetközi Tudománytörténeti Kongresszusról. Bukarest, 1981. aug. 26–szept. 3.

beszélt. Ketten a „Fizika és asztronómia" témakörét tárgyaló ülésen olvasták fel beszámolóikat: Bíró Gábor Zemplén Győző tulományos vitájáról W. Oswalddal, Szegedi Pál „Determinista törekvések és a kvantummechanika" címmel. Az igen mozgalmas kémiai szekcióban Palló Gábor Marié Curie hatásáról beszélt a kémiára Magyarországon századunk elején, Szabadváry Ferenc „Ruprecht Antal professzor és a földek fémesítése" címmel tartott előadást. A „Mezőgazdasági tudományok" fejlődését vizsgáló előadások között a magyar fejlődésről Fehér György beszámolója szólt: „Mezőgazdasági kísérleti állomások a kapitalista Magyarországon 1869—1938". A „Földtudományok" szekcióban Csíky Gábor tartott előadást Eötvös Loránd torziós ingájának jelentőségéről az ásványi kincsek feltárásában. „Technika és műszaki tudományok" témakörben Heckenast Gusztáv: „Észrevételek a legrégebbi magyarországi magaskohók tipológiájához" és Oszetzky Gábor: „Adalékok a villanymotorok történetéhez" című előadása aratott sikert. „Tudomány és társadalom" c. ülésen magyar előadó Tamás Pál volt, aki a „Magyar tudománypolitika történelmi rendszerét ismertette 1950— 1980-ig. „Metodológiai problémák a tudomány történetében és filozófiájában" c. szekcióban hangzott el a legtöbb magyar előadás. Ezek voltak: Balázs Tibor: „Párhuzamos felfedezések", Baticz S.: „Az intuíció kérdése tudományfilozófiai szempontból", Fehér Márta: „Galileo és a demonstratív tudomány ideálja", Hronszky Imre: „A tudomány társadalmi termelésének marxista felfogása és a polgári tudomány a 20-as és 30-as években", Kovács Gizella: „A marxista filozófia és a természettudományok kölcsönhatása XIX—XX. sz.-ban", Póka Teréz: „A tudományok fejlődéstörténeti és szerkezeti rendszerezése". A közlekedés és távközlés a XIX. és XX. században témakörében Vajda Páltól hangzott el előadás „35 éves a radarasztronómia" címmel. A szimpozionok közül 4-ben hangzott el magyar referátum. A „Tudomány, technika és társadalmi problémák — összehasonlítás és történelmi perspektíva" szekcióban Farkas János és Tamás Pál: „Változások a tudomány külső és belső környezetében" címmel hatalmas anyagot tömörítettek a rendelkezésre álló időbe. „A nők hozzájárulása a tudomány és technika fejlődéséhez" c. üléshez Vámos Éva: „A nők egyetemi tanulmányai a XIX. sz. végén különös tekintettel Magyarországra" c. beszámolójával járult hozzá. A (tudományos) műszerek szerepe a tudomány fejlődésében szimpozionon Müller Antal: „A technika és a természet megismerése" c. előadását hallhattuk. A tudományos kutatás és az oktatás támogatása a tudományok és a technika történetében témakörben Hronszky Imre a szakmatörténetről beszélt a tudományszociológia és -elmélet szempontjából. A speciális ülések közül a természettudományok, technika és társadalomtudományok kölcsönhatásairól szólón Darvas Gábor: „Az interdiszciplinaritás paradoxonja" címmel adott elő. „A matematika és fizika kapcsolata a XVIII. sz.-tól címűben két magyar előadás hangzott el: Gazda István: „Lomonoszov és a magyarok", Illy József: „Amit elméleti fizikának hívnak, meditáció az általános relativitásról, 1911—1916". Számos magyar tudóst a szekciók elnökségében is felkértek. Szabadváry Ferenc a kémia szekcióban, Illy József a matematika és fizika kapcsolatát tárgyaló speciális ülésszakon, Vámos Éva „Nők a tudományban" szimpozionon töltött be ilyen tisztséget. A konferencia idején zajlott le a Nemzetközi Tudománytörténeti és Filozófiai Unió közgyűlése is, két részben. Az első délután beszámolók hangzottak el az Unió és bizottságai 4 éves tevékenységéről. A másodikon megválasztották az új tisztikart, három jelentkező államot (Pakisztán, Írország, Dél-Korea) felvettek az Unióba. Magyarország és az USA közös javaslatára, szótöbbséggel, új állandó