Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Jeszenszky Sándor:

1. Gothard röntgenfelvételei Felvétel Konkoly Thege Miklós kezéről eszközökkel nem is lett volna lehetséges. A kísérleti eszközök tökéletesedésével növekedett a nem tudatosan előállított sugárzás erőssége, és feltűnőbbé váltak a sugárzás jelenlétét jelző különböző hatások. Jelentős előrelépés volt 1851-ben a Ruhmkorff féle szikrainduktor, majd Geissler leforrasztott gázkisülési csövei, szintén az 50-es években. Ilyen csővel fedezte fel a katódsugárzást Plücker 1859-ben, majd folytatta a kutatást Hittorf, Crookes, Goldstein, Puluj, Hertz, Lénárd és még sokan mások. A vizsgálatokhoz olyan eszközöket használtak, amelyek röntgensugarak érzékelésére is alkalmasak: fényképezőlemezt, fluoreszkáló ernyőt, elektroszkópot. Sir William Crookes 1879-ben fényképezőlemezeken ismeretlen eredetű árnyék-képződést észlelt, de okát nem tisztázta. Megmaradt az a lemez, melyre 1890-ben Arthur Goodspeed gázkisülési csövekkel való kísérletezés közben fekete papíron keresztül pénzérmék árnyékát exponálta. A jelenséget ő sem vizsgálta meg. J. J. Thomson, az elektron felfedezője, 1894-ben fluoreszcenciát észlelt, hasonlót, mint egy évvel később Röntgen. A felfedezéshez kétségtelenül Lénárd Fülöp állt legközelebb. Munkáját késleltette, hogy Hertz halála után, mint közvetlen munkatársa, az elektromágneses hullámok kutatását folytatta, a katódsugarakkal kapcsolatos kutatásait pedig időlegesen abba hagyta. De megállapíthatjuk, hogy Lénárd kísérletei közben elegendő olyan jelenséget észlelt, amelyekből már tisztán logikai következtetéssel el lehet jutni az újfajta sugarakig. Lénárd ezt a lépést nem tette meg, sőt,