Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Jeszenszky Sándor:

JESZENSZKY SÁNDOR* A RÖNTGENSUGÁRZÁS FELFEDEZÉSÉNEK ÉS AZ ELEKTROTECHNIKAI IPAR FEJLŐDÉSÉNEK KAPCSOLATA 1895—1918 KŐZÖTT A röntgensugarak felfedezése nem csupán a nagyközönség körében okozott rendkívüli meglepetést. A fizika történetében is fordulópontot jelentett az 1895. év. Az érdeklődés a láthatatlan sugarak, és az azokat kiváltó katódsugarak felé fordult. Néhány év alatt új felfedezések egész sora változtatta meg az anyag szerkezetével kapcsolatos addigi elképzeléseket: 1896-ban a radioaktivitás, 1897-ben az elektron, 1898-ban a rádium felfedezése. Röntgen felfedezésének jelentőségét mutatja az is, hogy szinte napokon belül számos kutatóhelyen reprodukálták a kísérletet, gyakorlati célra alkalmazták a sugarakat, és ezzel egyidejűleg a berendezések gyártása is megkezdődött. Ezek a hatások késedelem nélkül jelentkeztek a közép-európai országok tudományos életében, és ezen országok technikai fejlettségének megfelelő mértékben az iparban is. Ezt az egyre gyorsuló fejlődést látszólag egy véletlen indította el, ugyanis Röntgen felfedezése egy jelenség véletlen észlelésén alapult. A katódsugarak vizsgálata közben észrevette, hogy a közelben levő fluoreszkáló festékkel bevont ernyő felvillan. A felvillanást röntgensugarak okozták. A felfedezéssel kapcsolatban később sok kitalált történet keletkezett, melyekben a véletlennek sokkal nagyobb szerep jut, mint a valóságban volt. Ha azonban az előzményeket vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, hogy az előző száz év tudományos és technikai fejlődése szükségszerűen a felfedezéshez vezetett. Ez nem csökkenti Röntgen tudományos érdemét, ellenkezőleg, éppen ez mutatja meg felfedezői nagyságát, azt, hogy egy olyan mellékjelenségben, melyhez hasonlót számos kutató figyelmen kívül hagyott, felismerte a lényeget, és néhány hét alatt olyan tökéletesen leírta a sugarak tulajdonságait, hogy ahhoz számottevő újdonságot csak 17 év múlva adott a tudomány. Kétségtelenül bonyolította a helyzetet, hogy röntgensugarak természetes földi körülmények között nem keletkeznek, tehát azokat előbb elő kellett állítani, hogy utána fel lehessen fedezni. William Morgan 1785-ben jó vákuumszivattyút készített, és elektrosztatikus géppel kisülést hozott létre a ritkított levegőben. A kísérlet pontos leírásából egyértelműen megállapítható, hogy katódsugárzást és ezzel röntgensugarakat is előállított. A kísérleteknek szemtanúja volt Benjámin Franklin is. Ez a sugárzás azonban olyan gyenge és kis áthatolóképességű volt, hogy észlelése az akkori * Villamos Automatika Intézet, Budapest I., Krisztina krt. 55. 1013