Technikatörténeti szemle 13. (1982)

TANULMÁNYOK - Alliquander Ödön: A mélyfúrási technika kialakulása és fejlődése Magyarországon 1848–1918 között a kőolaj- és földgázkutatás szemszögéből

fúrás folyamatosságához vezetett. Mindez a tényező fokozott összfúrási sebességhez vezetett. Fauck ezzel a most már öblítéses fúrással mélyített le a régi száraz kanadai fúrással lefúrt kutakhoz képest tüneményes (átlagosan ötszörös) gyorsasággal néhány tustanowicei fúrást. Faucíc-nak azonban új fúrási rendszere elfogadtatásáért éppúgy keményen meg kellett küzdenie a száraz fúrás híveivel, mint a feltörő sűrű öblítéses rotari fúrás híveivel. A tustanowicei olajkutak nagy részét kanadai száraz ütőfúrással mélyítették. Mikor ezek a kutak vizesedni kezdtek, a vizesedés jelenségét az időközben már néhány esetben a Fauck féle fordított öblítéses fúrási rendszerrel lemélyített kút rovására írták a kanadai száraz fúrás hívei. Tették ezt olyannyira élesen, hogy sikerült elérniök egy olyan bányahatósági rendelet kiadását, miszerint olajkutatás, illetve olajkút fúrása céljából a továbbiakban öblítéses rendszerrel csak külön bányahatósági engedéllyel volt szabad fúmi. Faucíc-nak csak igen éles, évekig tartó polémia útján sikerült bebizonyítania, hogy az olajkutakba a vízbetörtést nem okozhatja az öblítés, ellenkezőleg megvédi azokat attól (16, 17). Igen nagy sikerrel alkalmazták azután az erdélyi földgázfúrásokhoz az öblítéses fúrást, illetve a Fauck fordított öblítéssel dolgozó lüktető fúrási rendszerét. Böhm (9) fúrástechnikai kimutatása szerint mindössze egy fúrást mélyítettek kanadai fúrással, tehát száraz fúrással, ez nemcsak lényegesen lassabb volt mint a Böhm elnevezésével élve „gyorsütésű öblítőfúró"-val mélyített fúrások, de természetesen egyáltalán nem nyújtott védelmet a kitöréssel, tűz- és robbanásveszéllyel szemben (18). Időközben nagyrészt gyorsütemű, azaz öblítéses, lüktető ütőfúrással kereken 10 év alatt (1908—1917 között) 42 fúrást mélyítettek le, legnagyobbrészt 200—400 m közötti (legmélyebb 974 m), mélységre. A lemélyített 42 fúrás közül 37 bizonyult produktívnak. 1913-ban 6 gázmezőn 20 kútból kereken napi 2,4 millió m

3 földgáztermelés állt rendelkezésre. A továbbiakban a gondot nem a további gáztermelőkutak fúrása, hanem a gáz felhasználása, értékesítése okozta. Az alkalmazott, Fauck által feltalált fordított öblítéssel dolgozó lüktető fúrások korszerűségére mutat az 1910-ben, a gázkutatás és gáztermelés tanulmányozására, az Amerikai Egyesült Államokba küldött szakértő bizottság mélyfúrási szakértőjének Böhm Ferenc bányamérnöknek, aki az erdélyi kutatási és feltárási műveletek irányítója volt, egy, az amerikai fúrási tevékenységre vonatkozó, későbbi tanulmányában (9) lefektetett véleménye. E szerint „Az amerikai tanulmányútunkon e tekintetben — mármint fúrástechnikai szempontból — nem sok újat tanulhattunk, mert abban az időben Amerikában a primitív, kötéllel való fúrás volt elterjedve, amelynél sokkal tökéletesebbek voltak az Európában kifejlődött fúróberendezések. Kísérleteztünk ugyan egy amerikai, forgatva működő fúróberendezéssel, az Ingersoll Rand Co. Davis Calix berendezésével, de sem az, sem pedig a szárazon dolgozó kanadai fúrómódszer az erdélyi kőzetviszonyoknak nem felelt meg. A legjobb eredményeket a fordított öblítéssel dolgozó gyorsütéses fúróberendezésekkel értük el, amelynek szabályozható sűrűségű öblítővizével a gáznyomás okozta nehézségeket könnyen leküzdhettük és a káros gázerupciókat megakadályozhattuk". Úgyszintén öblítéses lüktető fúróberendezéssel (Trauzl Rapid) sikerült felfedezni a Nyitra megyei Egbell község határában az 1913 őszén telepített Egbell-I fúrással az akkori Magyarország első jelentős olajmezejét. A büdöskői gázfeltörések („ahol a víz forr') rég ismeretesek voltak. Ezekre újból a figyelmet egy Amerikát járt földműves házában bekövetkezett robbanás hívta fel. ö ugyanis a természetes gázszivárgást felhasználva, a gázt primitív módon bevezette a