Technikatörténeti szemle 13. (1982)
TANULMÁNYOK - Alliquander Ödön: A mélyfúrási technika kialakulása és fejlődése Magyarországon 1848–1918 között a kőolaj- és földgázkutatás szemszögéből
házába, s ott robbanás következett be. A földtani kutatással a Selmecbányái Akadémia geológiai tanszékét, Böckh Hugót illetve Vitális Istvánt és Papp Simont bízták meg (19, 20). A geológiailag, sőt geofizikailag (itt alkalmazták az Eötvös-féle torziós ingát a világon először, a szénhidrogének tárolására alkalmas föld alatti szerkezet kimutatására!) kimutatott antiklinálisra 1913 októberében telepített Egbell-I fúrópontra szerelt Trauzl Rapid fúróberendezéssel 166,5 m-ben 15 t/d kőolaj és 10—12 000 m 3 /d földgáztermelést felfedező fúrást sikerült lemélyíteni. A felfedező fúrást követő feltárás ütemére jellemző, hogy 1918-ban már 18 fúróberendezés dolgozott ezen a területen és 1918 végéig 72 fúrást (beleértve a környéken telepített kutatófúrásokat is) mélyítettek le. A mező kapacitása ekkor 10—12 000 t/év kőolaj- és kb. 400 000 m 3 /év földgáztermelés volt. Az egbelli sikeres olaj feltárást követően terjesztette ki a Kincstár kutatótevékenységét Horvátországra is és a geológiai kutatómunkát követően az első fúrást 1918-ban mélyítették le Lipik közelében az ún. bujavicai boltozaton, amely 390 m-ben szénhidrogéneket tároló kőzeteket ütött meg. A kincstári szénhidrogénkutató és -feltáró tevékenységgel párhuzamosan az 1911. évi VI. te, illetve az ezt kimondó zártkutatmány tulajdonosok moratóriuma alapján koncessziót nyert vállalkozók fúrásai is érdeklődésre tarthatnak számot, éspedig mind kutatási mind pedig fúrástechnikai sezempontból. Első ízben koncessziót a Magyar Kárpáti Petroleum Rt.-nek biztosított az akkori kormány (22, 23). Ez a társaság gőzgéphajtású pennszilvániai kötélfúrással dolgozott; összesen 9 fúrást mélyítettek le, amelyből 7 kanalazással olajat termelt. A több kisebb, az 1911. évi VI. tc. alapján moratóriumot nyert zártkutatmány birtokosa, illetve vállalkozása (Körösmezei Petr. Rt., Gr. Sztáray S., Magyar Petr. Rt. Gr. Andrássy Gy. Soc. des. Gisement Petr, de Hongrie) műveletei közt fúrástechnikai érdekesség az, hogy gr. Andrássy Gy. angol tőkéstársával megalakított Hungárián Oil (Zemplén) Co. cégének égisze alatt végzett kutatások során alkalmaztak először, vagy legalábbis elsők között Európában rotari fúrást. Erről megemlékezik Wahlner már idézett beszámolója (21) is, de jelent meg erről a talán első, rotari fúrásról részletes beszámoló is (24). Az utóbbi Hans Urban-tól származó leírás szerint a 34 m magas fa fúrótoronyban egy „Parker Rotary"-t szereltek fel (1. és 2. ábra) 1912 őszén, de a fúrást vámkezelési nehézségek miatt csak 1913ban tudták megkezdeni. Megerősíti ezt a feltételezett elsőséget egy a „Parker Rotary"-ról szóló 1913. január 1-én megjelent közlemény (25) miszerint egy ilyen berendezést hamarosan üzembe állítanak az Osztrák—Magyar Monarchiában*. Viszont azért nem lehet határozottan, hanem csak feltételesen elsőnek minősíteni az Oroszországon — pontosabban Bakun — kívül tekintetbe vett Európában a „Hungárián Oil Co." izabugyradványi fúrását, mert Czastka (26) szerint 1913-ban Lengyelországban is megjelent a rotari fúrás és Titus (27) 1914 végén, romániai rotari fúrásokról tesz említést, vagyis arról tudósít, hogy az „Astra-Romana" vállalat Filipest-ben egy Parker rotari berendezéssel fúrást mélyített le, de cikke inkább a rotari rendszer alkalmatlanságát igyekszik kiemelni a romániai kőzetviszonyok között való fúrásra. Kiemeli, hogy a nagydőlésű kőzetekben a fúrólyukak olyannyira elferdülnek, hogy a béléscsőoszlop * Megjegyzendő, hogy Vitális István professzor „Magyarország szénelőfordulásai c. könyvének (Sopron, 1939) 75. oldalán említést tesz egy szénkutatást célzó rotari fúrásról, e szerint: „a stájerlakaninai Hungária-akna bányamezejének kibővítése végett 1908—1910 évben a Cselnik-völgyben Rotáry-gépfúrással a titon, alsódogger és felsőliasz üledékein áthatolva, 754., 765,60 méter mélységi közben három feketeszéntelepet harántoltak".
