Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében

az egyes helyiségek funkciójából nyomon követhetők az akkori vámszokások. Figyelemre méltó továbbá, hogy a század hasonló időszakában Európában hasonló részletképzésűek voltak az ilyen vámházak. A hajózás megkövetelte személyvárók építését is. Erre vonatkozóan a legkorábbi rajztöredékünk az 1868. évből való. A rajzfoszlányokból megállapítható, hogy egy négyszög alaprajzú, fával kombinált vaspavillonról volt szó.

38 Azonos célú épületre kért építési engedélyt ismét a Donau Dampfschiff Gesellschaft az 1872. évben. Ez a pavillon egy nyolcszögű, sátortetővel fedett építmény volt.

39 A távlati tervek között szerepel a budai oldalon új hajóállomás építése. Célszerű helye ma is a Batthyány tér közelében van. Tömegkialakításánál azonban figyelembe kell venni a védett műemléki környezetet. A Batthyány téri hajóállomás kialakítására az UVATERV-nél készültek vázlattervek. Ezek azonban még a Batthyány tér végleges rendezése előtt készültek. A távlati tervek egy Duna alatti közúti alagutat is tartalmaznak, amelynek budai bejárata a Csalogány utcából indulna. A posta is a közlekedéshez kapcsolódott régen is, és még ma is. A Batthyány tér 6. számú telken állt a postaház.

40 A XIX. század közepéről több terv is található ennek átalakításáról

41 A postaépület 1746—1902 évig — amikoris a csarnok építése miatt lebontották — a Buda és Bécs közötti postakocsi-járatok indulási állomása volt. A Batthyány tér tehát mindig fontos és forgalmas csomópontja volt a Vízivárosnak. A terület vízi és szárazföldi közlekedésének fejlődése nyomán szükségképpen települtek a városi élet más tényezői is: a raktárak, az ipari és kereskedelmi objektumok a területre. A Lánchídi hídfő kiépítése előtt a hídfő környékének területén különböző raktárak álltak. A kereskedelmi célokat szolgáló terek közül is találunk raktárakat. A terek közül a mai Bem József tér egészen 1879-ig az Élelemtár tér nevet viseli. Déli oldalán a katonai ágyraktár található a térképen

42 még 1908-ban is. Több raktárát találunk a Batthyány tér környékén. Ezek az ott működő kereskedelmi vagy ipari tevékenységet szolgálták. Egy 1867. évből származó tervről tudjuk, hogy a Bomba téren kalapraktárat óhajtottak létesíteni.

43 Ugyancsak raktár kialakítására is kértek engedélyt a mai Csalogány utca 30. sz. telekre.

44 Fatelep, tehát faraktár is működött a Fő utca 69. szám alatt

45 ugyanis raktárszín építésére adott be Gustav Deutsch engedélykérelmet az 1870. évben. Faraktár építésének engedélyét kérte Szabó József a mai Jégverem utca 5—7. számú telekre.

46 Raktárak voltak a nagyobb üzemnek nevezhető ipari létesítmények mellett is, így pl. a malmok mellett. A tervek és térképek alapján a Kacsa utcáról délre eső tömb területén a Duna-parti részén működött a „Király-malom".

47 A másik jelentős malom az ún. „Blum-Gőzmalom" volt. Ez utóbbi a Fő utca—Vám utca—Margit-rakpart a plébániatemplom telke által határolt területen működött.

48 E területen az útépítések, korszerűsítések, bővítések egész sorát figyelhetjük meg a terveken. A szén és fatelepek, kézműves műhelyek mellett is készültek raktárak, ezért vizsgáljuk meg ezeket is. Széntelep létesítésére adta be Péter József kérelmét az 1872. évben a Donáti utca 53. telekre,

49 az építési engedély kikötése az volt, hogy szilárd anyagból „tűzmentesen építtessen" meg az épület. Tágas raktározási felülettel kértek engedélyt a Lánchíd Építési Társaság telkére történő kőfaragó műhely felépítésére az 1865. évben.

50 A szerény méretű