Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében

5. hogy a tervben kimutatott gépház helyére a kazánház — a kazánház he­lyére pedig a gépház helyeztessék; 6. hogy a homlokzat az utóbb beadott tervek szerint készíttessék; 7. a kéményre nézve megjegyeztetik, hogy az jól kiégetett téglákból a víz­szín fekvési vonal felé egyelőre legalább 100 lábnyi magasra készen építendő, és hogy azon esetre, ha az ottani környék érdekében volna, hogy az maholnap ma­gasabbra emeltessék — ezt saját költségükön a hatóság kívánatára eszközölni kötelesek lesznek. 8. hogy a dunaparton a közgyűlés által kijelölt a tervben veres színnel és A, B, C betűkkel jelölt építési vonalat pontosan betartani — és az ennek következ­tében elfoglalandó, és beépítendő városi telek kerületet a városi gazdasági bi­zottmány indítványa alapján közgyűlésileg kimondandó becsáron megváltani kö­telesek lesznek. 9. kötelesek lesznek vállalkozók vízvezetékükön az utcza, illetőleg tér felé saját költségükön úgy amint az a gőzmalmoknál szokás egy csurgót azon czélból alkalmaztattni, hogy ugyanabból tűzvész alkalmával kényelmesen víz mentet­hessék ; — végül: 10. a helyszínen megtartott szemle és eljárási díj fejében 2 azaz két Ft lészen általuk a városi pénztárba fizetendő. Miről folyamodó urak, és a keb.szép, és építő bizottmány a terveken hátira­tilag a keb. házi pénztár, számvevőség, és gazdasági bizottmány — pedig az utób­bi oly felhívással rendeltetik határozatilag értesítettni, hogy az ezen területet megbecsülvén annak folyamodó általi megváltását, illetőleg véleményt adni szí­veskedjen. Kelt mint fent kiadta Alkér m. k.főjegyző." Az engedély határozat szövege ma sem lehetne részletesebb. A pincébe ke­rült a fűtőház és a szénraktár, a földszinten volt kialakítva a mosoda, mángorló helyiség, főzőüstök, gőzkamrák, az emeletre lakások és raktár került. A legérdekesebb talán mégis a terület vízműve. 1500 óta azonos helyen ta­lálható a mai Fő utca 3. és 5. sz. telkek helyén. A vízmű a török hódoltság idején is működött, s a visszafoglalás után 1702-re befejeződik a helyreállítása. 1716-ban szerkezetét lóvontatásúvá alakítják. A század végén Kempelen Farkas, a híres feltaláló is korszerűsítette. 91 Míg térképeinken a XIX. század közepén találkozhatunk a vízmű területé­nek jelölésével, addig tervanyagunkban már a század elején találunk a vízműre vonatkozó anyagot. Így egy 1810. évi terv a vízvezeték, ill. „víztorony" helyszín­rajzát és alaprajzát rögzíti. 92 Nem sokkal későbbiek Smidt Mátyás vízmű tervei az 1814. és az 1831. évből. Varásdy Lipót 1867-ből származó terve már csupán egy vízmű átalakítási alaprajz. 93 Ezek a tervek a helyrajzi számok alapján a Fő utca 5. számú telekre vonatkoznak. A múlt század közepén, 1855-ben egy rendezés előtti állapotot rögzítő 94 tér­képen, 1856-ból a Fő utca és Duna-part rendezési tervén láthatjuk a vízmű he­lyét. 95 A térképből látható, hogy a vízmű területe csökken. Már az 1860-ból Clark Ádámtól származó rendezési terven kisebb területen ábrázolta a „Städtische Wasser aschine" 96 , mint az előbb említett térképeken. Az 1964. évi Duna-parti rendezési terven 97 és egy 1865. évi helyszínrajzon 98 már csupán a középső telken jelölték: ez ma a Fő utca 3. számú telket jelenti. Ezen a helyen a vízművet 1881­ben szüntetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents