Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében
5. hogy a tervben kimutatott gépház helyére a kazánház — a kazánház helyére pedig a gépház helyeztessék; 6. hogy a homlokzat az utóbb beadott tervek szerint készíttessék; 7. a kéményre nézve megjegyeztetik, hogy az jól kiégetett téglákból a vízszín fekvési vonal felé egyelőre legalább 100 lábnyi magasra készen építendő, és hogy azon esetre, ha az ottani környék érdekében volna, hogy az maholnap magasabbra emeltessék — ezt saját költségükön a hatóság kívánatára eszközölni kötelesek lesznek. 8. hogy a dunaparton a közgyűlés által kijelölt a tervben veres színnel és A, B, C betűkkel jelölt építési vonalat pontosan betartani — és az ennek következtében elfoglalandó, és beépítendő városi telek kerületet a városi gazdasági bizottmány indítványa alapján közgyűlésileg kimondandó becsáron megváltani kötelesek lesznek. 9. kötelesek lesznek vállalkozók vízvezetékükön az utcza, illetőleg tér felé saját költségükön úgy amint az a gőzmalmoknál szokás egy csurgót azon czélból alkalmaztattni, hogy ugyanabból tűzvész alkalmával kényelmesen víz mentethessék ; — végül: 10. a helyszínen megtartott szemle és eljárási díj fejében 2 azaz két Ft lészen általuk a városi pénztárba fizetendő. Miről folyamodó urak, és a keb.szép, és építő bizottmány a terveken hátiratilag a keb. házi pénztár, számvevőség, és gazdasági bizottmány — pedig az utóbbi oly felhívással rendeltetik határozatilag értesítettni, hogy az ezen területet megbecsülvén annak folyamodó általi megváltását, illetőleg véleményt adni szíveskedjen. Kelt mint fent kiadta Alkér m. k.főjegyző." Az engedély határozat szövege ma sem lehetne részletesebb. A pincébe került a fűtőház és a szénraktár, a földszinten volt kialakítva a mosoda, mángorló helyiség, főzőüstök, gőzkamrák, az emeletre lakások és raktár került. A legérdekesebb talán mégis a terület vízműve. 1500 óta azonos helyen található a mai Fő utca 3. és 5. sz. telkek helyén. A vízmű a török hódoltság idején is működött, s a visszafoglalás után 1702-re befejeződik a helyreállítása. 1716-ban szerkezetét lóvontatásúvá alakítják. A század végén Kempelen Farkas, a híres feltaláló is korszerűsítette. 91 Míg térképeinken a XIX. század közepén találkozhatunk a vízmű területének jelölésével, addig tervanyagunkban már a század elején találunk a vízműre vonatkozó anyagot. Így egy 1810. évi terv a vízvezeték, ill. „víztorony" helyszínrajzát és alaprajzát rögzíti. 92 Nem sokkal későbbiek Smidt Mátyás vízmű tervei az 1814. és az 1831. évből. Varásdy Lipót 1867-ből származó terve már csupán egy vízmű átalakítási alaprajz. 93 Ezek a tervek a helyrajzi számok alapján a Fő utca 5. számú telekre vonatkoznak. A múlt század közepén, 1855-ben egy rendezés előtti állapotot rögzítő 94 térképen, 1856-ból a Fő utca és Duna-part rendezési tervén láthatjuk a vízmű helyét. 95 A térképből látható, hogy a vízmű területe csökken. Már az 1860-ból Clark Ádámtól származó rendezési terven kisebb területen ábrázolta a „Städtische Wasser aschine" 96 , mint az előbb említett térképeken. Az 1964. évi Duna-parti rendezési terven 97 és egy 1865. évi helyszínrajzon 98 már csupán a középső telken jelölték: ez ma a Fő utca 3. számú telket jelenti. Ezen a helyen a vízművet 1881ben szüntetik meg.