Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében

A Fő utca 56. számú telken álló házban patika működött, éppúgy, mint ma is. Patika működött továbbá a Fő utca 41. szám alatti kórházban is, ezt azonban csak a kórház használta. A terület „gépesített ipara" is tükröződik a tervtári dokumentumokban. A hazai malomipar fejlődésében is szerepet játszó és már említett Blum-féle gőzmalom fejlődése és alakulása nyomonkövethető a különböző engedélyezési tervekből. Az 1855. évben egy Pan Josef által tervezett tervlapot nyújtanak be egy szénraktár kialakításához Blum úr részére a Sisher úr házában.

75 A következő évben azonos tervezőtől származó engedélykérelem benyújtása történt meg. Ebben egy új üst és a hozzá tartozó kémény, továbbá egy, a gőzmalomhoz szükséges gőzkazán épületnek megépítéséhez kértek engedélyt, mégpedig a terület Duna-parti oldalára.

76 A területfelhasználás változása, bővülése egy kitűzést tett szükségessé. Ezt a tervet Varásdy Lipót az 1868. évben készítette el.

77 Ezekkel a tervekkel szinte párhuzamosan más engedélykérések is elbírálásra kerültek. Így az 1864. évben Blum János gőzmalmának kéményterve,

78 ezt követi a már Blum'sche Dampfmühl-Aktiengesellschaft kérelme egy négy emeletes épületre.

79 A következő évben a gőzmalomhoz raktárépítésre kértek egy újabb engedélyt.

80 Mindkét tervdokumentáció alaprajzot, metszetet, homlokzatot — utóbbi elrendezési vázlatokat is — tartalmaz. Még ugyanebben az évben újabb istálló és egy emeletes