Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében
raktár építésére kértek engedélyt. 81 Ezt követte egy kérelem 2 alagút megépítésére. A tervet már korábban elkészítették, de valamiért csak az 1868. évben nyújtották be engedélyezésre. 82 Az 1907. évre a malom és területe már a Hitelbanké, kiterjedése azonban változatlan. 83 A másik malom a Kacsa utcától délre eső tömb területén, ugyancsak a Duna-parti részen működött: a „Király malom". 84 Ezen a területen később a malom megszűnik és a Ganz üzem villamos telephelye lesz. 85 A régi és nagy múltú Ganz vasgyár engedélyezési tervei sajnos, elvesztek, a XIX. század elejéről. 86 A kérelmező Ganz Ábrahám volt. Az 1864. évben egy gépműhely építésére kért építési engedélyt a Ganz utca 11—13. számú telekre. Az épület egy nagyon gondosan megtervezett műhelycsarnok volt, faltükrökkel, tagozatokkal, lizénákkal és párkányokkal kialakítva. 87 Ez a vasgyár az 1962. évig még működött. A termelés megszűnése után az öntöde épületet ipari műemlékként rendbehozták és múzeumot létesítettek benne. A területen még máshol is működtek fémöntödék. Erre bizonyíték, hogy az 1856. évben Rodinszky J. fém és vasöntödére kért engedélyt a Popovits-féle házban, a Fő utca 14. szám alatt. 88 A Kacsa utca 9. szám alatti telekre a Ludwig Millacher úr telkére építendő gépházhoz kértek építési engedélyt az 1870. évben. 89 Ez a terv nagyon egyszerű, építészeti díszítő részleteket nem tartalmaz. A „Víziváros I. Gőzmosó Intézet" építési engedélykérelmének részletes tervanyaga is ránkmaradt. A dokumentációnak mondható 5 tervlapból álló kérelem nagyon alapos, gondos tervezési munka. 90 Az engedélyezés két lépcsőben történt. A mosodát a mai Bem tér és Bem rakpart sarkán levő telekre óhajtották építeni. A Duna-part és a Fő utca között elterülő telek Fő utcai részén egy régi lakóház, a szomszéd telken a K. K. Ágyraktár állott. A telek szabad részét szinte teljesen be kívánták építeni, sőt az eredeti beépítési vonalat átlépve tiszta alaprajzot terveztek. Az épület első variánsa földszintes volt. Az engedély megadását „Buda szab. kir. főváros tanácsának 1869-ik évi május 28-án tartott tanácsülés" tárgyalta: „A városi szépítő és építő bizottmány indítványa Sydney Steinthal és Pfenninger Jean által építeni szándékolt mosóintézetünk iránt." Határozat Ezen bizottmányi indítvány alapján folyamodók részére egy az általuk bemutatott tervek szerint gőzmosó intézetnek a vízivárosi l sö számú háztelekre leendő felépíthetésére a kért hatósági engedély a következő feltételek alatt adatik meg: 1. hogy ezen intézeti épület az utcza felé valamennyi oldalon legalább 1 emeletes legyen, 2. hogy annak építéséhez szilárd anyag alkalmaztassák, 3. hogy az Országúti Lennerféle háznál kezdődő, 's folyamodók telkén át a dunába özönlő köz csatorna folytonos fentartása gözmosó intézetjükre szolgalomkint megállapítatván kötelesek lesznek beleegyezni abba, hogy ezen szolgalom említett intézetjükre telekkönyvileg bekebeleztessék; — 4. hogy az intézetnek a dunapart és az élelmi tér felőli sarka ne egyenes, hanem tompa szeglettel akként építessék, amint az a tervben a,b. betűkkel kijelöltetett,
