Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KÖNYVISMERTETÉS - ifj. Bartha Lajos: Csonkaréti Károly: Hadihajók a Dunán - Vajda Pál: Robert Multhauf: Neptun’s Gift

CSONKARÉTI KÁROLY: HADIHAJÓK A DUNÁN. Budapest, 1980. Érdekes és vonzó tárgykört ölel fel a Zrínyi Kiadó — lassanként hagyományossá váló formátumban megjelent — kötete: a dunai hadihajók és működésük történetét ismerteti a római kori hódításoktól a II. Világháború végéig. Bizonyos, hogy a könyvnek nemcsak a hajózás története iránt érdeklődők között lesz sikere, hanem azok körében is, akik vonzódnak a hajók romantikájához. A könyv szerzője, igen jó érzékkel, az olvasók minden csoportjára gondolt: a technika (ezen belül a hajózás) kutatói mellett a történelem iránt érdeklődők és a vízi közlekedés romatikusai is érdeklődéssel forgathatják ezt a könyvet. A bevezetés (5—14. old.) talán kissé rövidre fogva a Duna ókori hadihajóiról tájékoztat. A következő fejezetek (I—V., 15—122. old.) az Árpád-házi királyoktól a gőzhajókig, ill. a szabadságharc eseményeiig terjed. Ezután, eléggé részletesen ismerteti a XIX. sz. második felének és az I. Világháborúnak hajóit és harci eseményeit (123—200. old.), majd a IX. fejezet (201—216. old.) az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság dunai egységeiről, azok tevékenységéről szól. A könyvet a két háború közti időszak és a II. Világháború zárja (217—262. old.), a? Osztrák—Magyar Monarchia és a Magyar Királyi folyami erők keretében működő hajók műszaki adatait összefoglaló táblázattal. A szerző gondol arra, hogy egyaránt bemutassa a különböző korokban használatos hadihajó típusokat, és a fontosabb — történelmi érdekességű harci eseményeket. Különösen méltányolhatjuk azt a törekvését, hogy megpróbálja rekonstruálni azokat a régi hajótípusokat, amelyekről megbízható, jó ábrázolás nem maradt fenn. Éppen itt kell azonban kifogásolnunk, hogy aránylag kevés műszaki jellegű ábrát ad (pedig ezeknek a modellezők bizonyára örültek volna). Igen érdekes a történelmi események és hadjáratok „hajó-centrikus" szemlélete: a kérdésben kevésbé járatos olvasó bizonyára meglepve veszi tudomásul, hogy milyen fontos szerepet játszottak a dunai hadihajók! Ehhez kapcsolódik azonban a másik kifogásunk — csupán elvétve találunk az egyébként gazdagon illusztrált könyvben térképet. Inkább vitatható, mint kifogásolható, hogy helyenként a meglehetősen száraz adminisztratív felsorolások — amelyekből talán elegendő lett volna egy-egy példa — túltengenék. Ugyanakkor a történelmi események néhol nagyon felületesen kerülnek ismertetésre. Így pl. az I. világháború hadieseményei nagyobb terjedelmet érdemeltek volna, annál is inkább, mivel ez volt a duna flotta utolsó jelentős szereplése. Ugyanakkor örvendetes, hogy a Tanácsköztársaság időszakát részletesen, a nagyközönség előtt jobbára ismeretlen adatok bemutatásával tárgyalja. Egészében véve Csonkaréti Károly könyve nyereség mind a hadtörténeti, mind a hajózástörténeti irodalmunk számára. A hiányolt műszaki ábrákat, tervrajzokat a Kiadó önálló füzetben is megjelentetheti. Érdeklődőket, vevőket bizonyára találnak egy ilyen füzetre is. ifj. Bartha Lajos MULTHAUF, RÓBERT P.: NEPTUN'S GIFT. A HISTORY OF COMMON SALT. (Neptun ajándéka. A közönséges só története.) London, Baltimore, 1978. Jókai egy fiatalkori írásában „ehető drágakő"-nek nevezte a „közönséges sót", vagyis a nálunk általánosan elterjedt kifejezéssel élve a konyhasót. Meglepő módon mégis igen kevés tanulmány foglalkozik a sótermelés (sóbányászat és sófőzés)