Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KÖNYVISMERTETÉS - C. Harrach Erzsébet: Európai fővárosok, építéstörténeti források. The Capitals of Europe

nek, szerkesztésének és kiadásának kérdéseivel is. A belgrádi Városi Levéltár a részletes tervezetet meg sem várta, hanem elkészítette és megküldte a kötet szá­mára Belgrád építészeti emlékeinek forrásanyagát ismertető részt. Közben Budapest Főváros Levéltára elkészítette a budapesti fejezet szinop­szisát. E két anyagot 1976. áprilisában egy tájékoztató körlevél kíséretében meg­kapta az összes város, amely reagált az első felhívásra. Az 1976. évben 4 kör­levélben tájékoztattuk a társszerzőket a kötet állásáról, a szempontok alaku­lásáról. Szeptemberben került megrendezésre a Nemzetközi Levéltári Tanács Nemzetközi Kongresszusa Washingtonban. Erre az alkalomra elkészült a kötet budapesti fejezete, amelyet franciára fordítva az összes társszerzők megkaptak. A washingtoni kongresszuson a Nemzetközi Levéltári Tanács Publikációs Bizott­sága saját kiadványának fogadta el a kötetet, amit határozatban is rögzített. E közös publikáció az egyre szélesedő európai együttműködés egyik eleme lett. A szocialista és kapitalista országok valamennyi jelentős fővárosa fejezetének el­küldésével támogatta is ezt a törekvést. A kiadványt Budapest Főváros Tanácsa és az UNESCO keretében működő Nemzetközi Levéltári Tanács gondozza. Kiadói közösen a budapesti Corvina Ki­adó és a müncheni Verlag Dokumentation. Nemzetközi szerkesztő bizottság léte­sült, tagjai: Péter Walne, a Nemzetközi Levéltári Tanács Publikációs Bizottságá­nak elnöke, Christian Gut, Párizs városa és Szajna megye főlevéltárosa, A. Tu­basov, a moszkvai Városi Tanács Levéltári Osztályának vezetője és Felhő Ibolya, Budapest Főváros Levéltárának egykori osztályvezetője. A kötet főszerkesztője Ságvári Ágnes, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója, a szerkesztőség tit­kára C. Harrach Erzsébet, Budapest Főváros Levéltárának osztályvezetője. A levelezéssel nehezen irányítható munka 1977 őszére olyan készültség szin­tet ért el, amikor szükségessé vált a szerzők közvetlen eszmecseréje. A budapesti munkaértekezleten 1977. szeptember 18—22. között a 15 meg­jelent szerző és szerkesztő megbeszélést tartott. A kollektív együttműködésnek köszönhető, hogy végleges megállapodás tör­tént a kötet felépítésére vonatkozóan. Eszerint a kötet 50 ív szöveget, 10 ív il­lusztrációt, valamint tárgy- és névmutatót tartalmaz. Minden főváros külön fe­jezetben került feldolgozásra, terjedelme az adott város történetétől és a források mennyiségétől függően 1,5 és 3 ív között lehet. A bevezető rész az adott főváros­nak európai és országos jelentőségét tárgyalja, bemutatja annak történelmi, tele­pítési, fejlődési szakaszait. Ezt követi egy rövid, válogatott irodalomjegyzék, majd a fejezetek.legfontosabb része, a forrásismertetés. A fejezetek szöveges részét il­lusztrációk egészítik ki. A térképek, metszetek, fotók, rajzok segítik a kutatót és olvasót a tájékozódásban. A változó minőségű illusztrációs anyagból való válo­gatás célul tűzte ki, hogy azok vizuális ízelítőt adjanak a városokról, azok forrás­anyagáról. Természetes, hogy a kötet nem idegenforgalmi szemlélettel készült. Az egyes városok különbözőek, így a képanyag változatos, mert van főváros, amelynek terv- és térképanyaga kezdettől napjainkig gazdag, mások viszont a tűzvészek, háborúk és más elemi pusztulás miatt szegényebbek, de mindenhol akad valamilyen mód illusztrációk közzétételére. Az alapelv volt, hogy legyen tér­kép, metszet vagy terv a város fejlődésének minden fontos időszakából. A leg­lényegesebbnek azt tartottuk, hogy a fővárossá válás időpontjából származó tér­kép legyen. Sajnos minden erőfeszítés ellenére nem sikerült teljesen következe­tesen végrehajtani e szép elveket. Az idegennyelvű kötet, a fővárosok által választott nyelven vagy angolul, vagy franciául kerül kiadásra. Ezt követi majd a teljes anyag magyar nyelvű

Next

/
Thumbnails
Contents