Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KÖNYVISMERTETÉS - Csendes László: Monumenta Cartografica Budavár erődítési térképe 1749

kiadása. Az idegennyelvű kötet 1980 őszén jelent meg, míg a magyar előreláthatóan 1982-ben jelenik meg. Milyen érdekességeket találhat az olvasó ebben az egyetlen könyvben? Megtudhatja, hogy mai fővárosaink mikor váltak a szó mai értelmében fővárossá. Hogyan alakultak a települések emberi és természeti katasztrófák hatására. Hol, mikor és milyen személyek és szervezetek és hogyan befolyásolták a városokat. Ízelítőt kapunk a városrendezési, műemlékvédelmi törvényekből. A statisztikai táblázatok szociológiai összehasonlításra nyújtanak lehetőséget. Érdekes képet kaphatunk arról is, hogy mely országban mikor és milyen nemzetiségű építészek irányították a fejlesztési munkákat, határozták meg a stílus adottságokat. Kiderül, hogy nemcsak a XX. század tipizál, hanem már a XIX. század klasszicista építészetéből is hiányoztak az erőteljesebb nemzeti vonások, amelyek a többi stíluskorszak idején önálló vonásokat is adtak egyes országok városainak. A felgyorsult városiasodási folyamat a település területnövekedéséből is érzékelhető, érdekes e szempont szerint is összehasonlításokat tenni, mert erre is bőven találhatók adatok. A további érdekességek felsorolása helyett arra kell még kitérni, hogy a szerkesztés során érdemi korrekciókra nem kerülhetett sor, mert ez a munka Budapesten készült, így egyenlőtlenségek előfordulnak. A végeredmény összegezéseként ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a munka nem volt eredménytelen és hiábavaló. Reméljük, hogy sokan és sokszor haszonnal forgatják majd a könyv lapjait. C. Harrach Erzsébet MONUMENTA CARTOGRAFICA. BUDA VAR ERŐDÍTÉSI TÉRKÉPE 1749. BUDAPEST 1980. Az ismert latin közmondás „História est magistra vitae" mottója is lehetne a — MONUMENTA CARTOGRAFICA — sorozat címmel napjainkban megjelent — Budavár erődítési térképe 1749. — c. kiadványnak. Alig van történelmi jelenség, amelynek térbeli vonatkozása ne volna. A földrajzi hely, határokon belül vagy kívül nem különíthető el a történelemtől. A térképtárak gyűjteményeiben, történelmünk számos írott, vagy ábrázolt kútfője található, melyek értékére a kutatók számának növekedése egyértelműen választ ad. Az egykori dokumentumok hasznosságának szerepe napjainkban az élet számos területén fellelhető. Bizonyára sokat mond a hozzáértőknek — de az érdeklődőknek is — az a 67 pontos számmutatós magyarázó, mely Budavár erődítési térképének helyszínrajzát kiegészíti. Az elsősorban katonai érdekek kielégítését célzó térképszelvényen számos közérdeklődésre utaló ábrázolás is található. Ilyenek pl.: vízemelő torony, föld alatti összeköttetés a víztoronnyal, kijáratok, szemináriumi épület, régi apátság romja stb. stb. A bor- és kenyérraktár, a Pesttel szemben akadállyal szolgáló árok, vagy a futóárok felkelés esetére, éppen úgy ábrázolásra került, mint a lőporraktár, avagy a tüzérségi (Casernes de rartillerie) laktanya. E néhány utalás is igazolja, hogy a térkép elválaszthatatlan a történelemtől, felhasználásuk földrajzilag biztosítja az egykori leírások konkrét helyi pontosítását. Az egykori térképek — mint napjaink térképei is — hivatottak a természetes és mesterséges tereptárgyak ábrázolására, ezekről leírás útján is képet alkothatunk, de nincs olyan részletes leírás, amely képzelőerőnket olyan földrajzi pontosításra ösztökélné, mely a térképi bemutatást pótolhatná.