Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KRÓNIKA - Incze Miklós–Szekeres József: Információ ’80 kiállítás

INFORMÁCIÓ — FEJEZETEK AZ INFORMÁCIÓKÖZLÉS TÖRTÉNETÉBŐL (az Országos Műszaki Múzeum kiállítása a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum épületében) Az ember ma, mindinkább, mint valaha, süket és vak az információk hiányában. Ezért levelezik, járat újságokat, hallgat rádiót, telefonál stb. Mi több, egyes különösen fontos információkat igyekszik időtállóan és könnyen elraktározni. A tájékozottság biztonságérzést adhat, nem új dolog az erre irányuló törekvés. Az információközlés különféle formái évezredek óta kísérik az emberiség történetét. Honnan, s miként indult a társadalom alapvető jellemzője és igénye, ezt mutatja be az 1980. júniusától 1981. augusztusáig nyitvatartott időszakos kiállítás. A kiállítás első szakasza jól érzékelhetően mutatta be a régi társadalmakban használatos információs jeleket (fény-, füst- és hangjelek), a figyelemfelhívó jelzéseket (cégérek, cégtáblák, színes neon reklámok stb.), helyettesítési jeleket (inka kipu, magyar rovás pálcikák) és a különböző szimbólum rendszereket. Az információközlés történetének egyik alapvető csomópontja az írás. A kiállításon igen jelentős tárgyi anyaggal szerepelt az írás és az íróeszközök fejlődésének bemutatása. Látható volt az egyik legősibb írás, az ékírás, jelenlegi európai írásaink őse az óegyiptomi írás, a betűírás, a föníciai, a görög írás és a különböző kelet-ázsiai írások (kínai, japán stb.). Az íróeszközöknél voltak láthatók a római viasztábla és a stylus, a különféle lúdtollak és fémtollak, a töltőtoll, valamint a legkorszerűbb íróeszköz, a golyóstoll. Az írás tömeges információközlésre a nyomtatás feltalálása révén lett alkalmas. Segítségével megszületett a könyv, majd az újság. A nyomdászat fejlődését kísérte végig a kiállítás a nyomtatást megelőző képek és szöveges fatáblák bemutatásától Gutenberg sajtójától, Senefelder nyomdagépén keresztül a legkorszerűbb többszíntnyomó nyomdagépekig. De bemutatásra kerültek a különféle szedőgép elképzelések, valamint Mergenthaler sorszedőgépe és a magyar Uher Ödön fényszedőgépe. A képnek minden korban igen fontos szerepe volt az információközlésben. A kiállítás bemutatta a fényképezés történetét Daguerre-től egészen a legkorszerűbb elektronikus, automata fényképezőgépig. Láthatók voltak a legkülönbözőbb filmfelvevőgépek és a magyar Nobel-díjas fizikus, Gábor Dénes találmánya: a holográfia. Az információközlés történetének második nagy csomópontja az elektromágneses jelenségek ilyen célú felhasználása. A kiállításon megismerkedhettünk az elektromos távírókkal (Silling, Gauss-Weber, Cookes, Wheatstone stb.) és Sámuel Morse 1837-ben bemutatott elektromágneses távírójával. Nagy helyet kapott a telefon és a telefonközpont, a drótnélküli távíró, a rádió, a magnetofon bemutatása. A televízió fejlődését is végigkísérhettük Mihály Dénes első, kez-