Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

KRÓNIKA - Incze Miklós–Szekeres József: A moszkvai nemzetközi üzemtörténeti konferencia és a magyar üzemtörténetírás

Társulat Üzemtörténeti Szekciójában tömörült szaktudósok által kijelölt távlati célkitűzések helyességének felülbírálására. A helyzetfelismerés, a felülvizsgálat céljait szolgálta a Hazafias Népfront Honismereti Albizottságának és a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztályának 1979. december 15-én megtartott együttes ülése, ahol beszámoló hangzott el a moszkvai tanácskozásról, a hazai ipari műemlékvédelemről, a Szekció 1979. évi tevékenységéről és 1980. évi munkatervéről. Az ipartörténeti értékű műemlékek védelmének terén elért eredményekről és további tennivalókról Dr. Barcza Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője számolt be. Ismertette az egyes szakágazatok területén megalakult műszaki és történelmi hagyományokat őrző ún. emlékbizottságok munkásságát, különösen kiemelve az agrártörténeti műemlékek megóvásának miniszteri szinten történő rendezését. Az előadást követő hozzászólásokban az iparági múzeumok képviselői ismertették az ipari hagyományvédő tevékenység során elért eredményeiket. A Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztálya 1979. évi munkáját és 1980. évi terveit titkári beszámolók alapján ismerhették meg és bírálhatták el az együttes ülés résztvevői. A társulat nagyüzemi pártoló tagjainak száma, összefüggésben a gazdasági helyzetben bekövetkezett változásokkal a vállalati gazdálkodás feltételeinek módosításával, az előző 1978. évi rekordmagasságú 139-es taglétszámhoz képest 1979-ben 107-re csökkent. De még ez a csökkent taglétszám is a szakosztály 1967. évi megalakulásához képest a második legmagasabb létszám, élénken demonstrálva a szekció és az ipari élet eleven és eredményes kapcsolatát. A szakosztály kiadvány munkája pozitívan alakult 1979-ben is. Saját publikációként jelent meg „Az üzemtörténetírás kérdései" (Elméleti és módszertani tanulmányok) c. 320 o. terjedelmű gyűjteményes mű. E módszertani jellegű kötet részben új értékelések, illetve korábban megjelent — időtálló — újraközlések és átdolgozott tanulmányok alapján használható segítséget ad a gyakorló üzemtörténészek munkájához. Nyomdába került a kb. 60 ív terjedelmű Ózdi Kohászati Üzemek 125 éves története, a 36 ív terjedelmű Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár története, a 38 ív terjedelmű Ikarus gyártörténet. Folytatódott az Autóvillamossági Felszerelések Gyára történetének elkészítése. Az Üzemtörténeti Füzetek két következő kötetének, a Tiszai Vegyi Kombinát és a Szolnoki Cukorgyár történetének sajtó alá rendezési munkálatai is megkezdődtek. Eredményesen alakult az új vállalattörténeti kéziratok elkészítésére irányuló tevékenység. Bár a Rába Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyára visszavonta 125 éves történetének megírására vonatkozó megbízását — hivatkozva a KMG-nek a jubileumok megünneplését szabályozó utasítására — a MÉH vállalattal nagyvolumenű mű megírására született szerződés. Eredményes tárgyalások folynak a budapesti szervezett tömegközlekedés 1982-ben esedékes százötven éves jubileumának alkalmából egy fővárosi közlekedési monográfia megírása és megjelentetése céljából. Az országban működő több mint száz üzemtörténeti csoporttal, klubbal, helyi bizottsággal és üzemtörténetet művelő szocialista brigáddal a szakosztály, lehetőségeihez képest, igyekezett intenzív kapcsolatokat fenntartani. Az elmúlt év folyamán a szakosztály funkcionáriusai és aktívái Nyíregyháza, Szolnok, Veszprém, Debrecen és Siófok városában tartottak előadásokat az üzemtörténetírás elvi és gyakorlati problémáiról, a brigádnaplók vezetéséről és az üzemtörténetírás forrásanyagáról.