Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Visy Zsolt: Róma gyorsmérleg a szentesi múzeumban

a hitelességét a gyakorlatban csak a 0-pontnál lehetett ellenőrizni, márpedig a mozgósúly néhány százalékos óvatos csökkentése itt még olyan kis eltérést okozott, amit könnyen be lehetett tudni a mérlegfajta általános technikai fogyatékosságának. Az eltérések csak nagyobb terhelésnél kezdtek pregnánsan jelentkezni, megfelelő etalonok viszont nem mindig és nem mindenütt álltak rendelkezésre a csalás kimutatására. Tegyük föl, ami valószínű, hogy a mozgósúly elvi és meglevő értékének különbsége 50—50%-ban oszlik meg a tudatos súlycsökkentés és a természetes kopás között. Az így rekonstruált eredeti mozgósúlynak az elvitől való eltérését százalékban is kifejezhetjük, ami pontosan kifejezi a csalás mértékét. A teher 1 fontnyi növelését ugyanis a könnyebb mozgósúly csak az eredeti osztásköz fenti százalékkal megnövelt értékénél képes kiegyenlíteni. Mivel azonban az esetek nagy részében az I. skála fölfüggesztési pontja és a 0-pont közötti távolság (x) az I. skála osztásközének csak mintegy 1/5—1/10-e, a távolságnövekedés is csak ilyen mértékű lesz a 0-pontoknál. Ez a valóságban maximálisan mintegy 1 mm körüli érték annyira csekély, hogy ennek alapján a csalást nem lehetett kimutatni. A manipuláció így azt eredményezte, hogy a kereskedő — természetesen a megfelelő osztásközökhöz igazítva a csökkentett értékű mozgósúlyt — meghatározott százalékkal kevesebb árut adott vevőjének.

8