Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - C. Harrach Erzsébet: A Víziváros közlekedése, ipara a BFL terveinek tükrében

C. HARRACH ERZSÉBET* A VÍZIVÁROS KÖZLEKEDÉSE, IPARA BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA TERVEINEK TÜKRÉBEN A középkori Buda városának fontos települési része volt a még mai napig is Vízivárosnak nevezett terület, amely a Lánchíd és a Margit-híd közötti Dunaszakasztól nyugatra a Várhegy lábáig terjed. A település sáv alakulása, mint azt napjainkban is tapasztalhatjuk, mintegy sűrítve tárja elénk a városfejlődés lényeges elemeit. Ennek oka abban kereshető, hogy a természeti adottságok, a Várhegy és a Duna kínálják előnyeiket és kényszerítik a különböző korok emberét az adottságok kihasználására. A középkorban a budai vár alatti területet Szent Péter külvárosnak, majd Zsidó vagy Vízivárosnak nevezték.

1 A középkor második felében alakult ki, de fallal csak a XV. század után vették körül. A budai városfal a Bem József tér—Mártírok útja vonalán a Moszkva térig, innen pedig a Vár északnyugati, ún. esztergomi vagy prímás-bástyáig haladt, ahol a Vártól a Dunáig vezető, a Vár vízellátását biztosító falhoz csatlakozott.

2 A Schedel Krónika budai látképe igazolja, hogy a Víziváros Duna-parti része már a középkorban is erősen beépített volt. A mai Clark Ádám tér és Bem tér közötti terület utcáinak vonalvezetésében, városszerkezetében hűen tükröződik a középkori állapot. A vízi közlekedés főtengelyével párhuzamosan alakult ki a Fő utca, amely még a mai napig fennmaradt elnevezésével is igazolja fontosságát. Jelen tanulmány elsősorban a levéltárban fellelhető térképek, tervek alapján kívánja bemutatni a terület közlekedését, iparát. A területsáv folyamatosan alakuló életéről talán legtöbbet a Fő utcára felfűződő terek elnevezése és funkcióik változása mond. Ezek a mai Corvin tér, Szilágyi Dezső tér, Batthyány tér, Bem tér. Középkori eredetükről metszetek, történeti leírások vagy egyes épületmaradványok tanúskodnak. A Corvin tér keleti térfalát ma a Fő utcára épített házak, északon a budai Vigadó, délen a Kapucinus-templom, nyugaton több kisebb lakóház alkotja. A keleti házsor alapfalai a középkorból valók, kereskedőházakat sejtetnek.

3 Nyugati oldalán a török idején mecset állt, a délin pedig a dzsámi.

4 A templomtól délre és északra fekvő területeket a kapucinusok fallal vették körül. II. József 1786-ban a kerteket elvette a kolostortól azzal, hogy nyilvános térré kell alakítani. 1792 júniusában az északi kertből kialakított Kapucinus téren tett koronázási esküt az alkotmányra I. Ferenc. Egy 1864-es évből származó Duna-part szabályozási terven és még 1870-es térképen is mint Mátyás tér szerepel.

5 1874-ben * Budapest Főváros Levéltára, 1052 Budapest, Városház u. 9—11.