Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Vass Tibor: Az Ózdi Kohászati Üzemek jogelődjeinek pecsétnyomói

VASS TIBOR* AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK JOGELŐDJEINEK PECSÉTNYOMÓI A technikatörténet, valamint a műszaki fejlődés kutatásának és bemutatásának sarkallatos pontja a korabeli tárgyak, berendezések megmentése és feldolgozása. Így jelentősnek tekinthető az a tény, hogy az 1949 tavaszán társadalmi tulajdonba vett, majd felszámolt Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. társulati iratai és jogelődjeinek pecsétnyomó gyűjteménye Ózdra került. 1962. november 9-én került sor a Megyei Múzeumok Baráti Köre ózdi alcsoportjának létrehozására (1). Több szakcsoport mellett megalakult az üzemtörténeti csoport is. Egyik fő feladatának tekintette az említett pecsétnyomók összegyűjtését, ugyanis a viasznyomásra szolgáló, fémből készült, nagyabbrészt címeres pecsétnyomók, latin, illetve magyar feliratai ózdi, valamint a környékbeli vasgyártás történetének fontosabb szakaszaira utalnak. Néhány év szorgos gyűjtésének meg is lett az eredménye, sikerült 29 pecsétnyomót összegyűjteni. Közülük néhány darab dupla példányú. Jelenleg 31 db pecsétnyomó van a Kohászati Gyártörténeti Múzeum tulajdonában. Mielőtt bemutatnánk a pecsétnyomókat, célszerű megismerkedni azokkal a vasművelő társaságokkal és üzemekkel, ahol azokat használták. A XIX. század elején Gömör megyében összpontosult a magyar vaskohászati üzemek 50 százaléka. Termékeik jó hírnévnek örvendtek. A napóleoni háborúk idején a fokozódó fegyver- és hadianyagszükséglet fellendítette a kohászati üzemeket. A piacokért meginduló küzdelem, az egyre élesedő verseny az osztrák iparral szemben, egyesülési törekvéseket váltott ki e területen. Ezért az elszigetelten működő Rima és a Murány folyók völgyének kis tőkés tulajdonosai, a stellárok; a helyi földbirtokosokkal egyesítették üzemeiket, hogy a termelés fokozása érdekében azokat korszerűsíthessék. A murányvölgyi vasgyárosok üzemeik összevonásából létrehozták 1808-ban Murányi Unió néven közös vállalkozásukat. (2) Az alapításban a birtokos nemes családok és Nagyrőcze városa vett részt. A rimavölgyi vasművek egyesüléséből — a Murányi Unió pontos másaként — 1810-ben létrehozták a Rimái Coálicio-t, vagyis a Rimavölgyi Vasművelő Egyesületet. (3). A gömöri vasgyártók 1843. szeptember 6-i hosszúréti értekezletén vetődött fel egy modern vasfinomító gyár létesítésének gondolata. A várható nagyarányú vasúti sín szükségletre alapozták az új gyárat. (4) A Murányi Unió által előterjesztett javaslatot a Rimái Coálicio karolta fel, s 1845. május 15-én kimondták a Gömöri Vasművelő Egyesület létrejöttét. (5) Az Egyesület * Kohászati Gyártörténeti Múzeum, 3600 Özd, Alkotmány u. 6.