Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Palló Gábor: Diner-Dénes József és a tudományos forradalom lenini fogalma

cikknek az a fogyatékossága — mondja —, hogy figyelmen kívül hagyja az „új" fizikából levont ismeretelméleti következtetéseket... De — folytatja — éppen ez a fogyatékossága teszi különösen érdekessé az említett szerző álláspontját és következtetéseit."

11 Ügy gondolom, nem lehet másról szó, mint a materialista ontológiáról. Ez volt az az érték, amivel Diner-Dénes József szövetségese lett az akkor forrongó tudományról alkotott marxista elgondolásnak. A lenini „tudományos forradalom" terminus eredetét kutatva paradox elmélettörténeti szituációra akadtunk tehát. Azt találtuk, hogy egy felettébb ellentmondásos gondolkodású (és politikai pályafutású) szerző erősen vitatható tartalmú cikke Lenin művében új értelmet kapott, és ezzel végül is a marxistaleninista elmélet egyik fontos forrásává vált. A magyar tudós eszmefuttatása volt Lenin kiindulópontja a „természettudomány legújabb forradalma" elemzésekor, s így rajta keresztül a rendkívül pezsgő és kreatív magyarországi kultúra is hozzájárult a századelő természettudományos forradalmának mélyreható elemzéséhez. IRODALOM 1. Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus, Lenin összes művei 18. Kossuth Könyvkiadó 1964. 233—294. 2. Josef Diner-Dénes: Der Marxizmus und die neusste Revolution in den Naturwissenschaften. Die Neue Zeit. 25. évf. 1906—1907. 858—864. 3. Litván György: „Magyar gondolat — szabad gondolat". Magvető Kiadó Budapest, 1978. 69—83. 4. Jó példa erre a Magyarországon folyó ún. agrárvitában való részvétele. A szociáldemokrata párt vezetőségéből többen (a legélesebben Dániel Arnold) a revizionista Bernstein vonalát követő közgazdász, Eduard David pártjára álltak, Diener-Dénes József velük szemben inkább az ortodox irányt képviselte. Vö. DinerDénes József: A parasztság és a szociáldemokrácia. Bp. 1907. 5. A szociáldemokrata pártban folyó vitákról, ezek politikai összefüggéseiről ld.: Magyarország története. 1890—1918. Főszerk.: Hanák Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978. 6. Diner-Dénes József: Leonardo da Vinci és a reneszánsz fejlődése. Budapest 1906. 7. Szigeti József: Vázlat a tudásszocilógia magyarországi történetéhez. Magyar Filozófiai Szemle. 1969/4. 585—597. 8. Diner-Dénes József: Fragments de souvenirs politiques. Le Monde Slave. 1936. I. 48—77. III. 365—395. IV. 34—66. 9. Josef Diner-Dénes: Der Marxismus 860. 10. Uo. 863—864. old. 11. Lenin id. mű. 233. GABOR PALLO: J. DINER-DENES AND THE LENIN DEFINITION OF SCIENTIFIC REVOLUTION The term ..scientific revolution" is one of the widely discussed basic notions in the philosophy of science. Lenin, in his ..Materialism and Empiriocriticism", gave his own interpretation of the term. He based his explanation on an article by Diner-Denes J6zsef, a Hungarian thinker and politician. His biography is outlined. The article quoted by Lenin is analized and criticized from a historical aspect.