Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Francis S. Wagner: Nagy Károly levelezése az American Philosophical Society könyvtárában

FRANCIS S. WAGNER* NAGY KAROLY LEVELEZÉSE AZ AMERICAN PHILOSOPHICAL SOCIETY KÖNYVTÁRÁBAN Nagy Károly (Rév-Komárom, 1797. december 6.—Párizs, 1868. március 2.) a múlt századnak ez a sokoldalú tehetsége a matematika,

1 csillagászat

2 és a közgazdaságtan elismert szaktudósa volt, de nem mindennapi jártasságot árult el a műszaki tudományok több ágában. Életrajzából az is kitűnik, hogy tudásszomját nem elégítették ki a Habsburg monarchia adta lehetőségek. Hosszabb-rövidebb tanulmányutat tett Bécsbe, Párizsba, Brüsszelbe, Angliába, majd áthajózott, hoszszabb tartózkodásra, az Egyesült Államokba. E ponton felvetődik a kérdés, va-> jon mi indította Nagy Károlyt erre a meglehetősen viszontagságos, akkor még hat- nyolc hétig tartó, tengeri útra. Elhatározásában, minden bizonnyal, szerepet játszott Benjámin Franklin (1706—1790) személyének a varázsa az egykorú Európában. Franklin volt ugyanis az első nemzetközileg elismert amerikai tudós, 1784-ig tevékenyen részt vett az európai haladó politikai és tudományos mozgalmakban. Személyesen ismert számos tudóst, s velük hazatécte után élénk levelezésbe került. Tagja lett több európai tudományos társaságnak. Ö volt az első amerikai, aki kitűnő kapcsolatokat teremtett Anglia és az európai kontinens számos vezető kulturális intézményével. Hírneve eljutott az egykorú Magyarországra is. Makó Pál (1723—1793), a matematika tanára a budai egyetemen, 1781-ben megjelent művében foglalkozik a villámhárító felfedezőjével.

3 Egyidejűleg Franklin neve a magyar költészetbe is bevonult, amikor Orczy Lőrinc (1718—1789) megénekli a villámhárító feltalálóját.

4 Franklin nevéhez fűződik az első országos jellegű kulturális intézmény megalapítása Amerikában 1743. május 14-én Philadelphia székhellyel. Ez a ma is fennálló és virágzó American Philosophical Society (a továbbiakban: APS), melynek 1769 és 1790 között elnöke is volt, hogy az alapító Franklin szavaival éljünk: a „hasznos ismeretek" (useful knowledge) terjesztését tűzte ki célul.

5 A philadelphiai Társaság és Franklin munkásságából, valamint a könyvtáruk 1803-ig beszerzett állományából kétségtelen, hogy „hasznos ismereteken" elsősorban a műszaki tudományokat, továbbá a hajózás, mezőgazdaság és a politika tudományát értették, mert ezekre volt elsősorban szüksége a megalakulóban levő országnak.

6 Évtizedek múltán Franklin és az általa alapított philadelphiai tudós társaság hírneve a haladás lehetőségeit kutató magyar reformkorban szinte újraéledt. Ennek igazolására szólaltassuk meg a Nagy Károllyal egykorú Bölöni Farkas Sán-> dor (1795—1842) Utazás Észak-Amerikában (2. kiad., Kolozsvárt, Tilsch János, * Library of Congress, Washington, D. C, U.S.A.