Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)
TANULMÁNYOK - Francis S. Wagner: Nagy Károly levelezése az American Philosophical Society könyvtárában
1835. 346. old.) című akkoriban közkézen forgó művének néhány idevágó részletét: .. ."a' legértelmesebb 's tudományosabb emberek e' két városban (Bostonban és Philadelphiában) laknak." (100. old.) Majd így folytatja Bölöni Farkas: „Az amerikai más városok figyelmét egészen monopolizálta a' kereskedés 's politizálás; Philadelphia pedig a' tudományok 's philantrópiai intézetek terjesztésében kereste dicsőségét." (326. old.) Bölöni Farkas Nagy Károly közelebbi uticéljáról, az American Philosophical Society-ról, ezeket vallja: „De legszebb fényben állnak Philadelphiában, a' tudományosság különböző osztályai. Ügy tetszik, hogy a' város a' tudományos emberek nevelőhellye 's a' tudományosság bölcsője. Talán sehol nincs a könyvkedveilés ily divatban... A' tudományos intézetek közt legelői áll, a' Franklin által még 1743-b- alapított Amerikai philosophiai társaság nevezetes könyvtára, természet históriai 's egyebek gyűjteményével. A társaság czélja: a' hasznos ismeretek 's tudományos nevezetességek terjesztése. Épülete szobái mindig nyitva állnak olvasás és társalkodás végett. Az idegenek bizonyos időre örömmel bevezettetnek." (327. old.) Mi sem természetesebb, hogy Nagy Károly Amerikába érkezésekor tüstént kapcsolatot keresett a Philadelphiában székelő American Philosophical Societyvel 7 , és ezzel voltaképpen megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (akkor: Magyar Tudós Társaság) időrendben első nemzetközi csereakciója. A következőkben, levéltári források alapján, vázolom Nagy Károly munkásságának a magyar olvasóközönség és szakemberek előtt ismeretlen vagy alig ismert vonatkozásait. Megítélésem szerint küldetésének legértékesebb dokumentuma első levele, mely Philadelphiában 1832. december 25-én kelt. A címzett Péter S. Duponceau (egykorú forrásokban: Du Ponceau) volt, az APS akkori elnöke. Ebben a háromoldalas kéziratos levélben Nagy Károly tájékoztatja Duponceau elnököt az újonnan alakult Magyar Tudományos Akadémia céljáról, szervezetéről, ismerteti munkarendjét és név szerint is megemlíti főbb tisztségviselőit. Közli Nagy Károly azt is, hogy a magyar akadémia alkotmányát a párizsi, berlini és a pétervári akadémiák mintájára szerkesztették. Ezután kifejezi a Magyar Tudományos Akadémiának azt az óhaját, hogy a philadelphiai Társasággal kapcsolatba kíván lépni. Másnap, december 26-án, Péter S. Duponceau, hivatkozással Nagy Károly imént idézett levelére, megfogalmazta az APS Resolution-ját, mely szerint készséggel veszik fel az állandó kapcsolatot a Magyar Tudományos Akadémiával. 8 Az APS 1833. január 4-én megtartott tisztújító közgyűlésén tárgyalta és egyhangúlag elfogadta ezt a Resolution-t. Ennek a nagyjelentőségű közgyűlésnek — a kéziratos jegyzőkönyv tanúsága szerint — Nagy Károly háromszor volt a szereplője. Felolvasták a Resolution meghozatala előtt Duponceau elnökhöz intézett imént tárgyalt levelét, megemlítették nevét az adományozók között, s egyben felkérték, hogy egy példányát az egyesület közleményeinek (Transaction. Üj folyam) juttassa el a Magyar Tudományos Akadémiának. Ezzel a valóságban is megkezdődött a két nagy múltú intézmény között a közel másfél százada tartó kapcsolat és csereakció, amelyet rövid időre csak az 1848—1849-es forradalom és szabadságharc, valamint a két világháború tudott megszakítani. Másnap, 1833. január 5-én, az előző napi közgyűlés eredményéről Péter S. Duponceau elnök rendkívül meleghangú három oldalas levélben értesítette az akkor már New Yorkban tartózkodó Nagy Károlyt. 9 Az APS 1833. január 18-án megtartott ülésén az elnöklő Duponceau közölte a megjelentekkel, hogy Nagy Károlyhoz a fentemlített (jan. 5-i) levelet intézte. 10 Ugyanezen az ülésen az elnök azt is jelentette az APS tagjainak, hogy a Nagy Károlyhoz intézett levélben foglaltakat hiánytalanul végrehajtotta. 11 Ezzel a két intézmény közötti csereviszony nagy lépéssel haladt előre.
