Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Ifj. Gazda István: A hazai fizikatörténet-írás fejlődése

mánytörténettel, egyrészt a hazai fizikai és matematikai irodalom fejlődését tanulmányozta, másrészt a fizikai szaknyelv kialakulását kutatta. Az elsőben alapvetően új eredményekhez nem jutott, az utóbbiban viszont sikerült A magyar nyelvújítás szótárá-t megszerkesztve a természettudományos terminológiákat rendszereznie, továbbfejlesztenie. Ez utóbbit felhívásokkal, pályázatokkal is szorgalmazta, az egyik ilyen pályázat témája a hazai fizikai szaknyelv fejlődésének bemutatását tűzte ki célul, de — úgy tűnik — kielégítő és kiadható mű a pályázatra nem érkezett. Szily kapcsolatban állt id. Szinnyei Józsefiéi, a bibliográfussal is, akinek alapvető kézikönyvei nélkül a hazai tudományok feltárására vonatkozó kutatások meg sem indulhattak volna. Munkaját Szabó Károly, Hellebrant Árpád és Petrik Géza gyűjtései tették telejesebbé, s ezek nyomán a 19. sz. végéig a hazai természettudományos irodalom alapvető kiadványai már megismerhetővé váltak. De abban az időszakban szinte senki sem vállalkozott egy ilyen jellegű kutatás megkezdésére, s talán csak Batta István nevét említhetjük, aki belekezdett egy hazai fizikatörténet megírásába, de a részletkérdések bemutatásához már nem tudott eljutni. Batta volt viszont az első olyan hazai fizikatanár, aki a fizikatörténetet a fizika szerves részének tartotta és azt így is tanította.

7 Erre már Greguss Gyula is felhívta a tanárok figyelmét a múlt század hatvanas éveiben, de az interdiszciplinaritás fontosságára célzó gondolatainak akkor követője nem volt.

8 A századelőn a reáliskolai tanár Baumgartner Alajos is „beállt" a fizikatörténészek táborába, kiadván „A fizika története" c. tömör összefoglalóját 1913-ban.

9 Baumgartner kapcsolatban állt a későbbi debreceni matematikatörténeti iskola, ill. kutatócsoport vezetőjével Dávid Lajossal, aki a Bolyaiak életútjának felrajzolásával lett ismertté a művelődéstörténészék körében. Dávid Szily Kálmánnal is kapcsolatban állt, így egyfajta linearitás figyelhető meg a tudománytörténeti iskolák között.

10 Az első nagy organizátor tehát Szily volt, a második pedig Dávid, de ez utóbbi tudós inkább a matematikatörténetre fektette a súlyt. Két tudománytörténész kortársáról is meg kell emlékeznünk, az egyik Hárs János, a másik Jelitai József volt. Hárs a Szily-féle klasszikus kutatásokat folytatta, Jelitai pedig a matematika mellett a csillagászattörténetben tűnt ki. Sajnos mindkettejük összefoglaló munkája kéziratban maradt. E korszak legtájékozottabb tudománytörténésze kétségkívül Jelitai volt, aki ha nem hunyt volna el fiatalon a világháborúban, az utóbbi 30 év egyik legismertebb kutatója lett volna.

11 Á fizikatörténet-írásban új színt jelentettek Mikola publikációi, aki elsőként próbálta a fizika filozófiai kérdéseit is történeti megvilágításba helyezni.

12 Csillagászattörténeti írásai közül Kepler-tanulmánya érdemel említést.

13 Jeles gimnáziumi tanár, nagyhírű nevelő volt, aki a fizikát és a történeti részeket egyformán fontosnak tartotta. „A fizika gondolatvilága" c. műve (1933) hosszú ideig az egyik legjobb áttekintés volt, de értékéből máig sem sokat vesztett. Vele egyidőben foglalkozott a pécsi Koczkás Gyula a fizikatörténet népszerűsítésével, s e munkálkodását több könyve is igazolja.

14 Üj eredményeket, új szempontokat viszont e művek a korábbiakhoz képest nem adtak. A 40-es években M. Zemplén Jolán is bekapcsolódott az egyetemes fizika történetének tanulmányozásába, s eredményeit „A 3000 éves fizika" c. könyvében summázta.

15 ö alapvető eredményeit nem e területen, hanem a honi fizika feltárásban érte el, melyre alább térünk ki részletesebben. Az ötvenes évek elején a fizikus költő Komjáthy Aladár „A tudás fája" c. könyvével bemutatta, hogyan lehet irodalmian szép tudománytörténetet írni.

16