Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - N. Ipoly Márta: Ipari és gazdasági forrásértékek térképeken

Dósa (Jászdózsa) (XVIII—19): Mint korábbi leírások rögzítik, idetelepülésének legfőbb vonzereje az élő és holt víz. Az élővíz mint malom hajtóerő, a holt vizek mint védhetőbb búvóhelyek. A Tama vize, nagy esése folytán kitűnő malomhajtóerő. Már 1740, 1773, 1844-ben újabb és újabb vízimalmok épültek. A falu nyugati és északi pereméről sugarasan ágaznak szét az utak, ezen területen vannak a falu vízimalmai. Nádudvar (XXII—20) hét malom található jelkulcsi jellel ábrázolva a településen belül. Vésztő (XXIII—24), a településen belül négy malom található épülettel. ... „a vésztői kommunitás (helység) háromkerekű malmát, mely ugyancsak a Tekerő érből és a kornádi Nagy-lápból veszi vizét, aztán, Pap Józsefnek háromkerekű és a kornádi Nagy-lápból folyó vízzel (forgó) malmát, azután a Mészárosok kétkerekű malmát melyet forgat hasonlóképpen a Kornádi — Lápból arra folyó víz és végtére Almásyak kétkerekű malmát mely a Simondi-derékból, ahová a Tekerőér béöntődik, kanális által behúzott víz..." ezen öt malom okozta az áradásokat. A gyarmati, szeghalmi és vésztői malmokat 1808-ban, a békési csatomán lévőt 1818-ban rombolták le. Ugyanez idő tájt szűnt meg a csabai vízimalom is. Szárazmalmok: Főleg azon területeken létesültek ahol kisesésű patakok, vagy folyóvíz nélküli területek találhatók. Ezen típusú malmoknál a rúd elé fogott és körben hajtott lovak vagy igás állatok forgatták a malomköveket. Ecsedy Gábor 1832-ben azt írja a gyulai szárazmalmokról: „Szárazmalmokban őrölnek, mivel az 1801. június 9-én elégett számos vízimalmait az uraságnak a vízi reguláció (szabályozás) nem engedte felépíteni. Mind a Magyar-, mind a Németvárosnak van külön malma, s más sok egyes embereknek is, melyből az uraságnak esztendőnként árendát fizetnek." Gyulán 1843-ban építtetett az uraság szélmalmot a koleratemető mellett, melyet ezért sokáig Szélmalom-temetőnek is neveztek. A malmok ábrázolása az I. katonai felmérésen hol egyezményes jellel és malom megírással, hol a tulajdonos nevének jelölésével található. (Mühl, Schiffmühl, Pferde Mühl, Georg Mühl.) Településeken belül csak jelkulcsi ábrázolással tüntették fel. Szélmalom ábrázolás található Nagybozsva (XXIII—10), Nyírmihálydi (XXVI—16) és Alattyán (XVIII—20). Elnevezésükben megkülönböztetünk még kereskedelmi és vám-malmokat. Kereskedelmi malom: amely piacra termel, Vám-malom: a malomba hozott búzát megőrli, az őrlési munka fejében a hozott búza bizonyos hányadát (rendszerint 10%) visszatartja. Találhatók továbbá parasztőrlésű, félmagas és magas őrlésű malmok. Az elnevezés eredete a kövön való őrlésből származik. A magas őrlés hazánkból indult ki, e módját „magyar őrlésnek" is nevezik'. Lényege a magyar őrlésnek, hogy a kiválóan kemény héjú acélos búzát több hengeren fokozatosan aprítsa, elkerülve a héj részeknek a lisztbe való beletörését, így kifogástalan minőséget gyártson. Hazai malmok, valamint az osztrák malmok 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 1/2, 7 3/4 sz. liszten kívül a 8 számmal jelölt takarmánylisztet gyártották, míg a német, angol, francia, olasz, orosz s a balkáni államok legfeljebb ötféle lisztet állítottak elő. Helyenként jellemző volt a XVIII. sz. iparára az olajmalom, olajsajtoló. Ezek elterjedése, illetve helyi elhatárolása a térképekről nem tűnik ki.