Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - N. Ipoly Márta: Ipari és gazdasági forrásértékek térképeken

Szárazmalom, Szarvas A továbbiakban nézzük meg néhány példán a településeknél (körzetükben) fellelhető malomábrázolásokat. Kisér (XIX—19) A település déli szélén van két malom, később, 1858-ban még bent a faluban is működött két szárazmalom. Ma már az utolsó szélmalom és szárazmalom is eltűnt innen. Jákóhalma: (XVIII—19) A Tárnán egy vízimalom, közelében egy száraz­malom. Árokszállás: (XVIII—18) A Gyöngyöspatakon négy híd ível át, a ma is meg­levő budai úti kőhíd és három fahíd. A kőhíd fölött a folyó jobbpartján kis ká­polna, mellette egy négykerekű vízimalom és két szárazmalom. Apáti: (XVIII—19) A faluban 1783-ban két malom került ábrázolásra. Né­hány év múltán a gabonatermelés fellendülésével hiány mutatkozott malmok­ban, és miután folyóvíz nem volt, szárazmalmokat állítottak a város szélére. (1801-ben kettőt is egyszerre.) 1827-ben már hat malom környezte Apátit. Békés megye rendjei a vármegyei 1808. augusztus 9-i közgyűlésén a füzes­gyarmati, szeghalmi és vésztői vízimalmok vizsgálatára kiküldött bizottság július 23-i jelentésével foglalkoztak: „Július 15-én ... elmentünk Füzesgyarmatra, ahol is a helység felett való úgynevezett Sárrétből kifolyó vízen álló malmát ugyanodavaló Huszár Jánosnak megtekintettünk, melyet is bővebben megvizs­gálván, azt találtuk, hogy azon malom — elegendő esésnek megszerzésére — sok­kal feljebb vagyon emelve, mint a közönséges víz áradása vagy apadása kívánja, mely miatt a helység felett levő urbariális kaszálók, amelyek lapos helyen fe­küsznek, nagyobb részént vízzel elboríttatnak és haszonvehetetlenekké tétettet-

Next

/
Thumbnails
Contents