Technikatörténeti szemle 12. (1980-81)

TANULMÁNYOK - Pénzes István: Adatok a magyarországi búzamosás történetéhez

PÉNZES ISTVÁN* ADATOK A MAGYARORSZÁGI BÜZAMOSÁS TÖRTÉNETÉBŐL Bevezető Akár az ókor, akár a későbbi, de a 18. század előtti korok malmait szemléljük, egységes a kép.csak az őrlőgépet láthatjuk. Gabonatisztítógépnek a nyoma sem bukkan elő. Tisztítás nélkül őröltek? Avagy csak az egykori ábrázolások hiányosak? Ilyen és hasonló kérdések izgathatják a mai kutatót, ha a régi gabonatisztítás nyomait keresi. Mindez körülményeskedésnek tűnhet. Valójában nem az. Erről a fejlődés fokozatai tanúskodhatnak. A 18. század elejétől a gépi gabonatisztítás gazdagodásának lépcsőzete a következők szerint követte egymást: — Gabonatisztítás fajsúlykülönbség alapján; — Gabonatisztítás nagyság és fajsúly szerint; — Alak szerint gabonatisztítás (triőrözés); — Gabonafelület tisztítás („koptatás"); — Vaskiválasztás mágnessel; — Búzamosás és szárítás géppel; — Nedvesítés és gőzölés; — Pihentetés (kondicionálás); — Hőáramos búzakezelés. Vagy másfélszáz esztendő fejlődési folyamata sűrűsödik az előző sorokban. Sőt, ha a búzapihentetést és a hőáramos búzakezelést is a mind kiterjedtebbé válás folyamatába számítjuk, akkor mintegy kétszáz éves meg nem álló változás szemlélhető a rövid sorokban. Furcsa, de tény, hogy az egyre tökéletesedő gabonatisztítás műveleteinek egyike sem tette fölöslegessé a másikat. Ellenkezőleg! Bebizonyosodott, miszerint az egyes műveletek célja nem változott és a fejlődés a gépek tökéletesedésével jellemezhető. Egy-két kivétel azonban mégis van! Ezek közül elsőként a búzamosás említendő. Amióta csak ismeretes a gépi búzamosás, mindig voltak és vannak ellenzői. A hőáramos búzaelőkészítésnek sem különb a megítélése. Bár ez érthető. Hisz a hőáramos búzakezelő készülék (kondicionáló) igen drága, s ráadásul az üzemeltetése energiaigényes. * 2040 Budaörs, Kismartoni u. 35.