Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Gazda István, ifj. - G. Szilágyi Imre: Egy fejezet az ókor technikájából. Ktészibiosz, Philón, Hérón
tudós munkássága is valamilyen módon kapcsolódott ehhez az intézményhez, A Muszeion hírét e tudósok életművén kívül maga a múzeum szó is megőrizte. A hellenisztikus centralizálás pozitívuma volt egyrészt, hogy a korábban Egyiptomban, Elő-Ázsiában, görög területeken és másutt ismert technológiai „fogásokat” rendszerezte, a kísérleteket tudományos módszerekkel folytatta; másrészt az ezekből leszűrt tapasztalatokat igyekezett elméleti alapokra helyezni. Ez azután visszahatott az újabb és újabb eszközök készítésére. Ezek fontos csoportját képezik azok a pneumatikus és mechanikus „varázseszközök”, amelyeket a három tudós nevéhez szoktak kötni. Ktészibiosz II. Ptolemaiosz idején az i. e. III. sz. első felében élt Alexandriában az a Ktészibiosz, akitől eredeti mű nem maradt fenn, s akinek munkáiról főként Philón, Hérón és Vitrivius művei nyomán alkothatunk képet. Legtöbb találmánya azonban azon az egyszerű felismerésen alapult, hogy a levegő anyag. Felismerte például, hogy a sűrített levegő ugyanolyan munkavégző képességgel bír, mint bármely olyan szilárd test, amely pl. helyzeti energiával rendelkezik. Ezt felhasználva alkotta meg kétkarú hajítógépét, tűzoltófecskendőjét és a vízorgonát.6 Jelentős még vízórája, mely a korábbi szerkezetek tökéletesítése. Az 1. ábrán látható e vízóra, melynél a C ponton csöpögő víz egyenletességét az első kád állandó vízszintje teszi lehetővé, s ezt a B túlfolyó biztosítja. Philón írja le, hogy Ktészibiosz hajítógépet készített bronzrugó felhasználásával. Ktészibiosz fiatalabb kortársa s egyben talán tanítványa is: Philón volt. A, B 1. ábra 182
