Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KÖNYVISMERTETÉS - Vastagh Gábor: C. W. Pfannenschmidt: Die Anwendung des Holzkohlenhochofens seit Ende des 16. Jahrhunderts zur Erzeugung von Gusswaren erster Schmelzung - Bartha Lajos, ifj.: Fred Hoyle: A Stonehenge-től a modern kozmológiáig
C. W. PFANNENSCHMIDT: DIE ANWENDUNG DES HOLZKOHLENHOCHOFENS SEIT ENDE DES 16. JAHRHUNDERTS ZUR ERZEUGUNG VON GUSSWAREN ERSTER SCHMELZUNG ......... Düsseldorf, Verein Deutscher Eisenhüttenleute-V erlag, 1917. A kohászattörténettel foglalkozónak nagyon sok érdekeset mond ez a mű. Nagy irodalmi felkészültséggel (430 szakirodalmi idézet!) tájékoztat a címében foglalt területről, egészen a 19. század közepéig. Szemben az ígért korhatárral azonban voltaképpen a vasöntés kezdetétől kellően tájékoztat. Az irodalmi idézetek, a jelzetek nagy része nálunk ismeretlen és nyilván csak nehezen hozzáférhető helyekre vonatkoznak. (Sőt az európai vasöntés kezdeti korszakától olyan adatokat közöl, amelyek ugyan Magyarországon is hozzáférhetők, de amelyek valahogy elkerülték a vasöntés történetével foglalkozó kutatóink figyelmét.) Érdekes, és nálunk nagy részben nem ismeretes a könyv ábraanyaga. (67. ábra). Megismerjük a Stückofenek-ből lassú átmenettel, kezdetben talán alternative a kováosvassal önthető nyersvas termelését, majd a csak nyersvasat termelő nagyolvasztókat; ahol az lehetséges, azok üzeméről, méreteiről, a vaskihozatalról, szénfogyasztásról is bőven közöl adatokat. Megismertet a fúvók fejlődésével (kár, hogy a vízierő bevezetésének kérdésén átsiklik). Rámutat Johannsen — szintén eléggé feledésbe ment — megállapítására, hogy a szakirodalomban milyen sok és állandóan csak továbbhurcolt, a középkori vasöntésre vonatkozó téves adat szerepel még ma is. Az öntéssel készülő tárgyak közül elsősorban a kályhalapok érdeklik (anélkül azonban, hogy mint kohász, azok művészettörténeti méltatásával foglalkoznék). Sok, a nyomelemekre is kiterjedő, valamint kívül a kályhalapokról; néhánynak azonkívül a szöveti elemzését is ábrázolja. így azok előállítási helyére, valamint részben készítésük módjára is következtetéseket tud tenni. Tárgyalja a szél hevítnésének bevezetését a nagyolvasztók üzemében, a faszén-ellátást, a kettős nagyolvasztók kérdését, a faszén pótlására az aszalt fa alkalmazását (tudjuk, hogy ez a múlt században a magyarországi kohászatban is el volt terjedve), a tőzeggel való próbálkozásokat. Végül a koksznak mint tüzelőanyagnak kezdeti alkalmazását, valamint a második olvasztásból történő öntésnek (kupoló- és lángkemencék) kezdetét ismerteti. Vastagh Gábor FRED HOYLE: A STONEHENGE-TÖL A MODERN KOZMOLÓGIÁIG. „Gyorsuló Idő” sorozat. Fordította: Kada Júlia, szakmailag ellenőrizte: Vekerdi László. Magvető kiadó, Budapest, 1978. Fred Hoyle ismert, sőt világszerte elismert angol csillagász. Hírnevét a kozmosz szerkezetével és fejlődésével kapcsolatos vizsgálataival alapozta meg. A most magyarul iis kiadott kötetének három fejezete .közül kettő azonban a csillagászat, tágabb értelemben „kozmikus környezetünk” megismerésének történetével foglalkozik. Előre kell bocsátanunk, hogy Hoyle igen alapos tudomány- és művelődéstörténeti ismeretekkel rendelkezik, képessége és képzettsége alapján szakavatott művelője a csillagászat históriájának. Nagy kár, hogy a kiadó nem teljeis művének magyar nyelvű közlésére vállalkozott, hanem két könyvből, egymással szervesen nem kaposolódó fejezeteket választott ki. Az első tanulmány az újabban nálunk is sokat emlegetett angliai Stonehenge csillagászati alkalmazásának elemzésével foglalkozik. („A Stonehenge”, 275