Technikatörténeti szemle 11. (1979)

KRÓNIKA - Vámos Éva: Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium

valamint a cselekvőkészség annak érdekében, hogy ebből a témakörből minél többet hasznosítsanak művelődéspolitikai céljaik megvalósításához. Szemléletes bizonyítéka ennek az írógéptörténeti kiállítás fogadása és a színvonalas meg­rendezésben a megyei múzeum hozzáértő, aktív közreműködése. „írógép tegnap és ma” című kiállításon kb. 80 gépet mutatunk be, fej­lődési, korszerűsödési folyamatot bemutató rendezésben, az első próbálkozástól napjainkig. Az írógépeken kívül láthatók -a kiállításon szerkezeti rajzok, ábrák is, amelyek az egyes típusok működési elvét ábrázolják. A kiállítás rendezői igyekeztek átfogó képet adni a csehszlovák írógép­gyártás múltjáról és jelenéről is. A gyártás ott 1932-ben kezdődött Re- mington-licenc alapján a Zbrojovka fegyvergyárban. Kezdettől fogva készí­tettek irodai és hordozható gépeket egyaránt, amíg megszületett az első saját típus, a Zeta—1501-es gép. A villamos írógépek gyártását 1964-ben kezdték meg. Ebből az időből való a Consul—1551 típus, majd annak korszerűbb, ma­gasabb igényeket kielégítő, nagyteljesítményű változatai. A nálunk is jól ismert és népszerű csehszlovák írógépek között ma már olyan gép is van, amellyel az írási sebesség percenként 1800—9000 leütés. A magyar írógépgyártás története nem ilyen régi. Igaz, a század elején volt egy elvetélt kísérlet, amikor Szénásy Béla irodai felszerelésgyáros szaba­dalom átvételével akarta ezt az iparágat meghonosítani hazánkban. Vállalko­zása azonban kudarcba fulladt, mert a gyár alapításához szükséges részvény- tőke nem jött össze. Hogy milyen lehetőségei lettek volna az írógépgyártás bevezetésének, arra talán legjellemzőbb, hogy már a múlt század 90-es éveiben a gyártásban vezető amerikai cégek szabadalmi oltalom iránti igényt jelentet­tek be Magyarország területére, tartva az esetleges konkurrenciától. Többszöri sikertelen próbálkozás után végül 1976-ban indult meg Magyarországon is az írógépgyártás, amikor a svájci licenc alapján az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat megszervezte a Hermes 3000 típusú írógép nagysorozatban való gyártását. Ebben az évben kezdte el gyártani a Magyar Optikai Művek kooperációban az Adler típusú írógépeket — egyelőre csak exportra. Őszintén remélem, hogy a kiállítás nemcsak a szakemberek, hanem bizo­nyára a nagyközönség érdeklődését is felkelti. Kívánom, hogy a rendezvény eredményesen töltse be közművelődési feladatát. Szolgálja hasznosan a techni­kai ismeretterjesztést, segítse elő a város és a megye dolgozóinak tájékozta­tását, akik a kiállítást megtekintik. Engedjék meg, hogy most, amikor a kiállítást megnyitom, köszönetét mondjak a rendező múzeumoknak, a bemutatást elősegítő helyi szerveknek és mindazoknak a dolgozóknak, akik az előkészítés és rendezés munkájában köz­reműködtek. NEMZETKÖZI KÉZMŰVESIPARTÖRTÉNETI SZIMPÓZIUM A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága 1978. november 20—24. között rendezte meg a Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpóziumot Veszprémben. A konferencia folytatása volt az 1971-ben meg­indult közös adatgyűjtő munkának és a szakemberek előző három, hazai szintű találkozójának. (Ezekről lapunk referált.) 248

Next

/
Thumbnails
Contents