Technikatörténeti szemle 11. (1979)
KRÓNIKA - Szabadváry Ferenc - Kminiakova, Greta - Verő Gábor: "Írógép tegnap és ma" = "Pisacie stroje vcera na dnes". A Kassai Technikai Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum kiállítása
és különös jelentőséget ad a rendezvénynek, hogy az itt látható fejlődéstörténeti emlékanyag a budapesti és a kassai műszaki múzeumok gyűjteményeire épül. Ebben a közös rendezvényben nem csupán az fejeződik ki, hogy a technika fejlődésében és térhódításában elmosódnak a földrajzi határok, hanem az a jövőt szolgáló együttműködés is, ami a téma átfogó történeti bemutathatóságát eredményezhette, bizonyítva egyben a két múzeum kapcsolatának és közös munkájának eredményességét. Az, hogy ez a közösen rendezett írógéptötténeti kiállítás a sikeres kassai és a nagyon kedvező visszhangot keltett budapesti bemutató után 'a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban is bemutatásra került, esetleg véletlennek is volna tekinthető, hiszen a bemutatást követően az anyag egy része visszakerül Kassára, hogy az ottani állandó kiállításon reprezentálja a csehszlovák írógépgyártás történeti jelentőségét. Abban, hogy — az egyetlen vidéki bemutatás lehetőségének ismeretében — éppen Békéscsabára esett a választás, közrejátszottak az ismert nemzetiségi adottságok, amelyek a múzeumi munkában is kifejeződnek. A megyében nagy szeretettel és gondossággal kutatják és őrzik a nemzetiségek kuitúrkincseit, köztük muzeális emlékeit, ápolják közös haladó hagyományainkat, köztük a helyi szlovák népélet páratlanul szép emlékeit. De más tényezők is szerepet játszottak abban, hogy a vidéken sajnos még meglehetősen ritkán látható technikatörténeti témájú kiállítást Békéscsabára hoztuk. A kiállítás bemutatásával szeretnénk eleget tenni annak a ‘kötelezettségünknek is, hogy lerójuk tisztéle'tünket a magyar műszaki múzeum létesítését kezdeményező, megvalósítását szorgalmazó elődök előtt. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a magyarországi műszaki, illetőleg ipartörténeti múzeum létesítésének gondolata ebből a megyéből indult el már a XIX. század elején. Egy országos műszaki múzeum szükségességének felismerése azoknak a haladó gondolkodású Békés megyei elődeinknek a tudatában fogant meg, akik hazafiúi érzelmektől vezérelve már abban az időben harcba szálltak az osztrák abszolutizmus akkori másirányú terveivel szemben. A történelmi előzmények I. Ferenc császár idejéig nyúlnak vissza, aki 1807-ben kelt rendelkezésével egy, a Habsburg birodalom gazdasági fejlődését áttekintő nyilvános, úgynevezett „iparkabinet” Bécsben történő létrehozását határozta el. Ennek nyomán a magyar vármegyékhez is kiment az utasítás, hogy ipari termékeikből gyűjtsenek mintákat és küldjék meg azokat a birodalmi gyűjtemény céljára. A vármegyék közül Békés megye képviselői fogalmoztak meg írásban is egy olyan jelentést, amelyben határozottan követelték, hogy a magyarországi „produktumok gyűjteménye” ne a birodalmi gyűjteményben, hanem az ország határain belül szervezett intézmény keretei között kerüljön bemutatásra. Ez volt az első lépés a magyar műszaki múzeumi gyűjtemény kezdeményezéséhez, majd sokévtizedes viszontagság után a szocialista építés korszakában történt tényleges megvalósításához. Mi úgy látjuk, hogy a hagyományokhoz méltó a Békés megyei múzeumi szervezet jelenlegi törekvése és munkálkodása. A helytörténeti múzeumi kutatómunka keretében, annak szoros részeként foglalkozunk itt a helyi termeléstör'ténet emlékeinek gyűjtésével, elsősorban a megyei sajátosságok szerinti legfontosabb ágazatával, az agrártörténeti múlt emlékanyagának feltárásával és megismertetésével, a legrégibb időktől a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságig. A megyei közművelődési munkában és törekvésekben jól érzékelhető a technika és termeléstörténet iránti figyelem, 247