Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
leg ő lehetett a cég kelet-európai kereskedelmi megbízottja. Müller a McCormick céggel rajta keresztül bonyolította az üzleti ügyeket, a megrendeléstől az elszámolásig. Ä gyártmányoknépszerűsítése fontos feladat volt, erre a célra magyar és német nyelvű használati utasítások, a gyártmányok részletes rajzzal ellátott leírásait hozták forgalomba. Jó reklámfogás volt az ún. „köszönő levelek” készítése is. Ezeket magyar vagy német nyelven Amerikában készítették több száz példányban, és a McCormick cég gyártmányait dicsérő sorok olvashatók e „levelekben”. (10. kép) Az egyik típusú „levélben” a gépek kiváló tulajdonságait „dicsérik”, újabb megrendelést kérnek a bevált gépekből, másutt elismeréssel szólnak a jól megszervezett alkatrészellátásról, dicsérik, hogy a helyszínre küldött szerelő milyen gyors és jó munkát végzett. Olyan nyomtatványok is megjelentek, amelyek a cég eddigi eredményeivel ismertették a vásárlót és olyanok is, melyeken a legújabb gyártmányokat hirdették. A gyár és kereskedelmi ügynökének jelszava volt a vevők, vagy a leendő vevők igényeinek maximális kielégítése, a lehető legnagyobb kedvezmények biztosítása, a konkurrencia megelőzése. 1887-ben a „Gazdasági Lapok”-ban Müller Emiltől közöltek egy cikket, aki a McCormick gépek előnyös tulajdonságait emelte ki, de propagandát is elrejtett cikkében: „az aratógépeket próbára is átengedem, ha az illető venni szándékozó kötelezi magát arra, hogy a gépet, ha az czéljainak tökéletesen megfelel, táveszi.”60 McCormick magyarországi hírnevét tovább öregbítette az 1889-ben Szajolon rendezett versenyen elért több első hely. Mint a kévekötő, mint pedig a marokrakó gépek kategóriájában az ő gyártmányuk szerezte meg az első helyet. (Sőt a cég acélvázas fűkaszálógépe is sikert aratott, amit nálunk is lehetett kapni, ára, 300 frt volt.) A versenyről készült beszámoló megemlíti, hogy McCormick a kévekötő aratógépeknél két típust mutatott be, az egyik favázas, a másik ennél sokkal szilárdabb acélvázas típus volt, az előbbi 800, az utóbbi 900 frt-ba került.61 A szajoli versenyről készült kiadványban találunk egy nagyon elgondolkoztató bejegyzést, melyre mai ismereteink birtokában nem tudunk biztos magyarázatot adni. A versenyre a McCormick céget a „prágai gépépítő-részvény- társulat” nevezte be, és képviselője Budapesten Müller Emil, olvasható a katalógusban.62 Lehetséges, hogy a cég Prágában egy kelet-európai vezérképviselet raktárát nyitotta meg, esetleg Amerikából érkezett alkatrészek összeszerelését végezték itt? Ennek tisztázása fontos adatokkal járulna hozzá a cég történetének, de méginkább a cégnek az európai piac meghódításában véghez vitt erőfeszítések megismeréséhez, ez azonban egy másik dolgozat feladata lehetne. A továbbiakban már csak vázlatosan tekintjük át a cég magyarországi kereskedelmének alakulását. A gyár vezetésében történt 1902-es változásig annyiban módosult csupán a cég budapesti képviselete, hogy annak vezetését 1893-tól „Müller és Weisz” vették át.63 1902 után az IHC magyarországi igazgatósága és főraktára az V. kér. Alkotmány u. 12 alá költözött, az igazgatói tisztséget pedig Knecht J. E. látta el.64 Ekkor az aratógépek mellett már traktorok árusítását is megkezdték. Az általunk vizsgált időszakban — a 19. század közepe és a 19. század vége — a McCormick nevet a magyar gazdák az aratógéppel kapcsolták össze, ez a gyártmányuk szerzett először világhírnevet. 160
