Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
6. Aratógépek elterjedése Magyarországon A McCormick gyártmányok hazai elterjedését figyelemmel kísérve felmerül bennünk az az igény is, hogy megpróbáljuk legalább, megközelítőleg megállapítani hány ilyen márkájú gép találhatott gazdára Magyarországon. Sajnos az országban található arató- és kaszálógépek számáról az első megbízható adatokkal csak 1895-től rendelkezünk.65. Az 1895. évi aratógépstatisztika:66 ossz. törpekisközépnagydb birtokon db % db % db % db % marokrakó 2247 90 4,01 383 17,04 636 28,3 1138 50,65 kévekötő 794 48 6,04 251 31,62 237 29,85 258 32,49 kaszálógép 1923 59 3,06 150 7,8 484 25,16 1230 63,98 összesen 4964 197 3,97 784 15,79 1357 27,34 2626 52,90 Az aratógépek importját tartalmazó táblázatunk tanúsága szerint 1895 után nagymértékben megnövekedett a gépek behozatala. Ifj. Sporzon Pál állítása szerint „a gépek behozatal 1899-ig majdnem 100%-kal melkedett, ezért 1899- ben volt ^ 4500 db marokrakó és ^ 1600 kévekötő.”67 Feltehetőleg hasonló arányban emelkedett a kaszálógépek száma is, mintegy 200 darab dolgozhatott a gazdaságokban. De vajon mennyi lehetett ezekből a McCormick gyár terméke? Erre vonatkozólag adataink rendkívül hiányosak. A Statisztikai Hivatal csak 1893-tól közölte az Amerikából importált gépek számát, de külön cégekre lebontva nem közöl kimutatást, így ebből nem derülhet ki melyik amerikai gyár milyen arányban szállított Magyarországra. Ezért csak nagyon óvatos becsléseket kockáztathatunk meg. Müller Emil üzleti levelezéséből ismerjük, hogy 1887-ben 21 kévekötő-, 4 acélvázas fűkaszálógép és 4 „Daisy” típusú marokrakó került eladásra. 1888-ban pedig 23 kévekötő- és 29 „Daisy” marokrakó volt a tétel.68 Használhatóbb az a kiadvány, amelyet 1895-ben hoztak nyilvánosságra. Ebben a cég „aratógépeinek Magyar- és Erdélyi névsorát” tüntették fel. 450 név olvasható, akik McCormick arató- vagy kaszálógéppel rendelkeztek. Nem tudjuk viszont melyik évvel kezdődően gyűjtötték össze a vásárlók neveit, az 1850-es évektől, esetleg 1885-től? A felsorolt 450 név elemzése számos tanulsággal szolgálhat. A géptulajdonosok neve mellett minden esetben feltüntették annak a helységnek nevét, ahol a gép dolgozott, ez utóbbi kiemelten, aláhúzva szerepelt minden magyarázat nélkül. Lehetséges, hogy ezekben a gazdaságokban több gépet is vásároltak, esetleg itt információkkal szolgáltak a Mc Cormick cég gyártmányairól. Még érdekesebb, hogy több gépgyár neve is olvasható a vevőközönség sorában. 8 gépgyár nevét tüntették fel; így többek között az „Első magyar gazdasági gépgyár rt.” és a Hofherr—Schrantz cégét is. A magyar gépgyártás rövid áttekintésekor kitértünk arra is, hogy kisebb gépgyáraink gépkereskede161
