Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
termelés ágazatok előretörését segítette, ami egyben a gépesítés fokozását is jelentette. A sajátságos magyar gazdasági viszonyok közepette e fejlődési trend nálunk nem egészen érvényesült. Mivel a magyar mezőgazdaság a Monarchia biztos és védett piacára termelt, ezáltal a válság káros hatásait általában sikerrel küszöbölték ki, ugyanakkor annak ösztönző hatásait viszont korlátozták a sajátos gazdasági törvények, ami fékezte a nagyobb arányú technikai haladást. A magas monopolár (különösen a búzánál), a nincstelenek széles rétege miatt a technikai fejlesztés útján megvalósítható önköltségcsökkenés, magasabb átlagok elérése stb., mindezek együtt nem jelentkeztek olyan kényszerítő erővel, mint Nyugat-Európában vagy az USA-ban.11 A Monarchia piacának monopo- lizálása megóvta a piacok gyors elérésének kényszerétől a magyar mezőgazdaságot. c) Kedvező beszerzési ár és körülmények Itt elsősorban a hazai mezőgazdasági gépgyártásról és kereskedelemről, valamint a hitelviszonyokról essék szó. a) Mezőgazdasági gépgyártás Az a), és b) pontban megállapítottuk, hogy mezőgazdaságunk gépesítésének szükségessége nem jelentkezett olyan sürgető formában, mint egyes nyugateurópai államokban vagy az USA-ban. Pontosabban Magyarországon a gépesítés a mezőgazdasági termelés nem minden ágazatában volt egyformán társadalmi szükséglet. Az ország kapitalizálódó mezőgazdasága igényelte a fejlettebb munkaeszközöket, ezeket sok esetben még a reformkorban létrejött műhelyekből kifejlődött és manufakturális szinten termelő kisebb-nagyobb üzemek próbálták kielégíteni. Termelésük azonban nem fedezte a keresletet, és különösen nem a kiegyezés után. Ezért egyre többször merült fel a kérdés; hogyan lehetne biztosítani a magyar mezőgazdaság gépekkel való ellátását? A megoldást illetően két ellentétes álláspont alakult ki. Az egyik szerint: össze kell fogni a hazai erőket és így megteremteni a külföldi (drágább) kínálattal szemben a versenyképes magyar gépgyártó kapacitást. A másik nézet hívei azt vallották, hogy a magyar mezőgazdaság belterjességét úgy lehet fokozni, hogy növelik a külföldi gépek behozatalát, illetőleg szorgalmazzák a külföldi gépgyárak hazai ügynökségeinek letelepítését. Éppen a Magyar Gazdasági Egyesület volt a leghangosabb szorgalmazója ez utóbbinak, mégpedig úgy, hogy az angol gépgyártás tanulságainak felhasználásával vigyék véghez a gépesítést. Az angol gépgyárak már az önkényuralom éveiben jelentős befolyásra tettek szert, és pesti lerakataikon keresztül építették ki magyarországi kapcsolataikat. Közülük is kiemelkedett a Clayton—Shuttleworth cég, már 1858-ban megnyitotta fiókját és 1861-ben műhely telepét.1* A Hofherr cég lerakatából pedig az ország legnagyobb mezőgazdasági gépgyára nőtt ki. 1888-ban a Hofherr—Schrantz cég Pesten egy gyáregységet épített, a századforduló idején a gyár bécsi telepe is Magyarországra került és 1912-ben már a nagymultú Clayton—Shuttleworth cég hazai érdekeltségét is magába olvasztotta. 1896-ban 7 olyan gyár volt az országban, ahol a szakmunkások száma meghaladta a 200 főt.1/1 Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépek gyártása az egyik legfontosabb iparág volt Magyarországon, a szükségleteket sem mennyiségileg, sem 146
