Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900
minőségileg nem tudták kielégíteni.15 Kivételt csupán a gőzcséplő készletek gyártása képezett, a hazai szükségleteket import nélkül tudták fedezni16 (A gabonabetakaritás másik munkafázisában a teljes eszközváltást hazai erőből sikerült megoldani.) Minden más géptípusból kisebb-nagyobb mértékben, de behozatalra szorult az ország. A gépimport 1886—1898 között háromszorosára növekedett és a századfordulón használatba vett gépek 60%-át külföldről hozták be.17 Különösen alacsony volt a hazai gépgyárak termelése aratógépekből, hiszen nagyobb tételekben csak a MÁV Gépgyár készítette és csak 1896-tól. Korábban vámbelföldön a Hofherr—Schrantz cég (1869-től) készített aratógépet, de a 80-as évektől fokozatosan csökkentette ezek gyártását, majd a századfordulón teljesen be is szüntette.18 Ilyen előzmények ismeretében megállapítható, hogy a magyar mezőgazdaság arató- és kaszálógép igényét szinte teljes mértékben a külföldi behozatal útján kellett kielégíteni, tehát a kereskedelem fontos szerepet játszott a gépesítés színvonalának növelésében. ß) Kereskedelem A behozott gépek jórészt Ausztriában készültek, ez alól kivételt ,,a szántógépek és az aratógépekben tehetünk, melyeknek főtervezőhelye számunkra nem Ausztria, hanem elsősorban Németország, Anglia és Amerika.” (kiemelés — Vladár Endre)19 A továbbiakban kizárólag az arató- és kaszálógépek importjával foglalkozunk, ennek mértékéről a legkorábbi hivatalos adatok 1886-tól állnak rendelkezésünkre, USA-ra vonatkozólag pedig csak 1893-tól. (Id. I. számú táblázat)20 a) Németország mellett Luxemburg adatait is tartalmazza. b) Németország helyett Altona-Hamburg jelölés. c) 1898-tól frt helyett korona, 1 frt = 2 K. d) Altona-Hamburg forgalma 35 db 91 520 K értékben, valamint Németország többi kikötői tétel (11 db 10 240 K értékben), „a kikötői forgalomnak az a része, melynek származási, illetőleg rendeltetési helye pontosan meghatározható nem volt, az illető ország forgalmától elkülönítve mutattatik ki”. Valószínűleg e tételek gyártási helye az USA-ban lehetett. e) Altona-Hamburg 102 db 74 200 K. f) Csak Hamburg neve van feltüntetve, Németországé nem. g) Valószínűleg amerikai gyártmány 278 db, ennek értéke 61 680 frt és 14 250 K. A táblázat adatai szerint a Magyarországra került gépek elsősorban az USA-ban készültek, utána Ausztria következett, megelőzve Németországot és Angliát. Különösen megnőtt az amerikai behozatal a 20. századtól, ekkor már egyértelművé vált a tengerentúli gépgyárak magyarországi monopóliuma. Ha azonban az ország mezőgazdasági gépimportjának összetételét vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, hogy az arató- és kaszálógépek aránya e behozatalban nem túl jelentős. Az összes Magyarországra kerülő mezőgazdasági munkagépből 1902-ben 1,4, 1905-ben 15,8, 1912-ben 16,6% volt arató- és kaszálógép, de ebből az USA-ban készült készülékek száma igen magas. A behozatalra került gépek 87%-a 1906-ban már a tengerentúlról került Magyarországra.21 A következőkben kísérjük figyelemmel, hogy a túlnyomó részben vámkülföldön készült termékek milyen módon jutnak el a magyar gazdaságokba. Az 147
