Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Fehér György: Az aratás gépesítésének elterjedése, különös tekintettel a Mc Cormick cég magyarországi üzleti tevékenységére, 1850-1900

FEHÉR GYÖRGY*

AZ ARATÁS GÉPESÍTÉSÉNEK ELTERJEDÉSE,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MC CORMICK CÉG MAGYARORSZÁGI ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉRE (1850—1900)

A 19. század második felének mezőgazdaságát, egy birtok technikai fejlettségét azzal mérték, hogy rendelkezett-e gőzekével, arató- és cséplőgéppel. Ezek az eszközök voltak a mezőgazdasági termelést forradalmasító, a gépi vontatást — traktor — megelőző időszak haladást jelentő technikai „csodái”. E gépek megjelenése és tömegessé válása kapcsolatba hozható a nagyarányú árutermelés kibontakozásával. A fokozódó árutermelés munkaerőhiányt vagy legalábbis annak drágulását hozta magával. A piacok világméretű kiszélesítése a gazdálkodás intenzitásának növelését is megkívánta, és ezek az igények a mezőgazdasági világpiacon a kapitalista verseny erősödésével párhuzamosan alakultak ki. „Az arató- és kaszálógépek voltak azok, melyeket a kapitalista nagyüzemi gazdaságok talán a legnagyobb várakozással fogadtak a XIX. század derekán. Érthető ez, hiszen a gabonatermelő nagybirtok éppen az aratás szorgos két-három hetében volt leginkább kitéve a munkaerő kínálat ingadozásának.”1 S mivel Magyarországon a gabonatermesztés volt a legfontosabb termelési ágazat, érdemes az aratás-gépesítés tendenciáinak elterjedését megvizsgálni. Megkülönböztetett figyelemmel kísérnénk — a korszak egyik legnagyobb aratógépgyárának — az amerikai Mc Cormick cég termékeinek hazai fogadtatását.

1. Mezőgazdaságunk helyzete a 19. század második felében

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eredményeként megvalósított jobbágyfelszabadítás megváltoztatta a földbirtokviszonyokat és a munkaerőszervezetet. A változás eredményeként az abszolutizmus időszakában a mező- gazdaság alapvetően tőkés jellegűvé vált, de a tőkés gazdálkodás kezdeti, elmaradott színvonalán. A fejlődés következő szakasza a kiegyezés után kezdődött, ekkor a viszonylag nagyobb politikai „önállóság” birtokában gyorsabb ütemű gazdasági növekedésnek lehettünk tanúi. A gazdasági növekedés fel- gyorsulása a mezőgazdaságban a 90-es évektől szembetűnő, ekkor indult el a magyar mezőgazdaság azon az úton, hogy elsajátítsa a nyugat- és közép-európai intenzív irányú agrárfejlődés vívmányait. Ez a tőkés jellegű átalakulás a kö- zépkelet-európai viszonyok között jelentős volt, gyorsabb és mélyrehatóbb, mint a szomszédos kelet- és déleurópai országoké. A fejlődés üteme — Nyugat-Euró- pával összevetve — azonban a századforduló után — különböző tényezők hatására — lelassult.2

A jobbágyfelszabadítást követő évtizedek során bekövetkezett fejlődés ellenére a mezőgazdasági termelés szerkezetében a belterjes gazdálkodási for* Országos Műszaki Múzeum, 1117 Budapest Kaposvár u. 13.

143