Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Szilárd József: Eörvös Lóránd kapcsolatai az Északi-sark kutatással

őt a Nemzetközi Sarkvidéki Bizottságban a Kormány képviseletével megbízta, több kérdés merül fel előttünk, amire ma már — alig találunk választ. „Midőn a nagym. Vall.- és Közokt. Minister Ur f. évi július hó 31-én 68 660 sz. a. kelt meghagyásából örömmel teszem át Nagyméltóságodhoz a Nemzetközi Sark­vidéki Bizottságban Magyarország képviseletével való megbízó levelét, arra kérem, hogy ezt a megbízatást a tudomány és hazánk érdekében elfogadni méltóztassék. A magyarországi négy bizottsági tag névjegyzéke: báró Eötvös Loránd, dr. Kepes Gyula, dr. Kövesligethy Radó és negyedik helyen Gratzl Ágoston ny. ellentenger­nagy A „Commission polaire internationale” titkára M.G.Lecointe (directeur scien- tifique ä l’Observatoire Royal de Belgique, Bruxelles, Uccle), akivel a megbízatást közöltem, az eddigi munkálatokat bizonyára rövid időn belül megküldi. Nagyméltóságodnak legalább tanácsadói szerepben való közreműködése nélkül a sarki és különösebben a délsarki kutatásokat teljességgel hézagosaknak tartanám és nevezetesen az Antarktisz körvonalainak térképezését csak gravitationális va- riometeres módszerekkel gondolom elérhetőnek, amiért is szives közreműködését ismételten kérem.” (12) Az egyik kérdés, hogy miért küldik meg az Eötvös Loránd számára 1911. július 31-én kiadott miniszteri kinevezést Kövesligethyn keresztül? Miért nem küldik meg közvetlenül Eötvösnek? Kövesligethynek mindenesetre már voltak korábban is kapcsolatai a Nem­zetközi Sarkbizottsággal és jól ismerte annak célkitűzéseit és létrejöttének körülményeit, amiről ő a Magyar Tudományos Akadémián annak 1908. június 15-én megtartott ülésén számolt be (13). Az ott elmondottak szerint az „Association internationale pour l’étude des régions polaires” létrehozását 18 hírneves sarkkutató veti fel, mégpedig az 1905-ben Mons-ban, a gazdasági terjeszkedésről tanácskozó Kongresszuson, kérve a Belga Kormányt, tegyen lépéseket a Szövetségnek 1906-ban történő megalakítására. A Szövetség feladata volna a sark-vidék megismerése céljából földrajzi kérdések nemzetközi együttműködés keretében történő tisztázása. Az első Kongresszus 1906. szeptemberében ült össze, amelyen a belga elő­készítő bizottság tagjain kívül 52 igen tekintélyes magánszemély, 14 állam és 119 tudományos társaság, hivatalosan képviseltették magukat. Kövesligethy ezen az első értekezleten a Nemzetközi Szeizmológiai Szö­vetséget képviselte, amelynek ő első titkára volt és amely Szövetség a sark­vidék kutatásában fontos tudományos érdekkel bírt. Bár erre a Kongresszusra Kövesligethy a megelőzőekben mind a Magyar Kormány, mind a Magyar Tudományos Akadémia figyelmét felhívta, egyikük sem bízta meg őt képviseletével. Az elnöklő Bernaert államminiszter, az elnökség élén hiányolta és fájlalta Ausztria és Magyarország távolmaradását erről a Kongresszusról. A jelenlevő Kövesligethy hivatalos megbízás nélkül is köszöntötte az összejövetelt, amit utóbb a Magyar Kormány helyeselt és tudomásul vett. Ennek alapján az El­nökség őt hivatalos kiküldöttnek tekintette. Az Osztrák—Magyar Monarchia, az 1872—74. évi sarkvidéki expedíciója, valamint az abban elért eredményei révén igen jó tekintélynek örvendett a sarki kutatásokkal foglalkozó társadalomban. Ennek az expedíciónak fő szereplői a korábban említett Weyprecht Károly sorhajóhadnagy és Payer Gyula térképész főhadnagy voltak, valamint Dr. Ke­pes Gyula, akkor honvéd ezredorvos, az expedíció orvosa, aki Eötvös Loránd mellett, egyik bizottsági tagjává lett a most kinevezett Kormánybizottságnak. Az 1872—74. évi expedíció eredménye volt a Ferenc József-földnek elne­108

Next

/
Thumbnails
Contents