Technikatörténeti szemle 11. (1979)

TANULMÁNYOK - Szilárd József: Eörvös Lóránd kapcsolatai az Északi-sark kutatással

vezeti szigetcsoport megközelítése és előzetes bejárása, amelyet később más nemzetiségű sarkkutatók is bejártak és annak földrajzi viszonyait különböző expedíciók keretében szabatosabban is meghatároztak. (14)

Kövesligethy levelének egy további válasz nélkül maradó kérdése, hogy miért látta szükségesnek Kövesligethy Eötvöst formálisan rábeszélni arra, hogy a Kormány megbízását a tudomány és hazánk érdekében elfogadja?

Kérdés, vajon ebben az időben — 1911-ben — Eötvös már érdektelenné vált-e a sarki kutatások iránt?

Erre a kérdésre ma választ találni elég nehéz lenne. De talán nem is érdekes ennek tisztázása. Érdekesebb az az utalás, amelyet Kövesligethy a Déli-sarkon végzendő gravitationális variométeres módszerek alkalmazásával gondol elérni: nevezetesen az Antarktisz körvonalainak kimutatását. Jól ismertek előttünk Eötvösnek a Nagy Magyar-Alföld mélyföldtani viszonyainak megismerésére irányuló elképzelései, amit csavarási-ingájának segítségével gondolt megvalósítani, de amit az Északi-Jeges-tenger fenék viszonyainak vizsgálatára is felhasználhatónak tartott és amiről az 1900-ban Párizsban lefolyt Fizikai Kongresszuson is beszélt. Feltételezhető, hogy amikor a Déli-sark kutatásának lehetőségei előtérbe kerülnek, Kövesligethy ezekre a megnyilatkozásokra gondolva lát jelentőséget abban, hogy ilyen vonatkozások mérlegelésében Eötvös Loránd közvetlenül szerephez juthasson.

Amint azt Kövesligthy Eötvöshöz intézett levelében közli, értesítette a „Commission polaire internationale” titkárát, M. G. Lecointe-ot, az „Observa- toire Royal de Belgique” tudományos igazgatóját, Eötvös Loránd magyar kormánymegbízottá történt kinevezéséről és aki annak nyomán a Nemzetközi Sarkbizottság 1913. április 13-ra, Rómában kitűzött következő ülésére a meghívót Eötvös számára megküldte. Nincs tudomásunk arról, hogy ezen az összejövetelen Eötvös megjelent-e? (15)

De ezt megelőzően még egy alkalomról tudunk, amikor információért fordulnak Eötvös Lorándhoz a sarki vidéken végzendő kutatások kapcsán.

1912. január 6-án, Dr. Paul-L. Mercanton mérnök, a Lausanne-i Egyetem professzora, levélben érdeklődik grönlandi jeges területen végzendő nehézség mérések lehetősége iránt, a grönlandi felszínt letakaró jeges kéreg vastagságának megközelítő vizsgálata céljából.

Paul-L. Mercanton levele Eötvös Lorándhoz:

„Egy grönlandi jeges területre készülődő svájci expedíció indulásának előestéjén felmerül bennem, hogy gravitációs mérések utján, nem volna-e hozzávetőlegesen érzékelhető, a grönlandi felszínt letakaró jeges kéreg vastagsága. Az ön figyelemre méltó nehézségi mérlege, úgy tűnik számomra, az egyedüli műszer, amely elég érzékeny lenne.

Igen érdekelne tudni, hogy a felszín alatti aljzat megismerésére ilyen (eljárást) alkalmaztak-e és hogy az olyan-e, hogy utazván olyan országban, ahol az inga használhatatlan, rövid időn belül elvégezhető.

Nem közölt-e valamit efelől egy nemzetközi geodéziai konferencia kapcsán. Végtelenül lekötelezne, ha közölné véleményét ilyen természetű kutatás lehetőségét illetően.

Fogadja Uram és igen tisztelt Kartársam kitűnő tiszteletem kifejezését.”

Hogy erre a levélre mi volt Eötvös válasza, sajnos erre mindeddig semminemű adatot nem találtunk. Érdekes volna megtudni, hogy mit válaszolt rá. Ennek érdekében kérdéssel fordultunk a Lausanne-i Egyetem rektorátusához,

109