Technikatörténeti szemle 11. (1979)
TANULMÁNYOK - Szilárd József: Eörvös Lóránd kapcsolatai az Északi-sark kutatással
Mindenképpen nyílt kérdés marad, hogy akkor, amikor a Königsbergben átélt lelki krízisén már túljutott, miért látta szükségét, hogy egy újabb lelki küzdelembe bocsátkozzék. Abból az időből származó levelezésében nincs nyoma annak, hogy volt-e valami különleges oka, ami egy ilyen elhatározást, vagy annak lehetőségét is valószínűsíthetné. Mielőtt Eötvös Loránd egy északi-sarki expedíción való részvételének okát keresnénk, tisztában kell lennünk azzal, hogy különösképpen a múlt század folyamán, élénken élt a köztudatban a Föld pólusai iránt való érdeklődés Voltak, akik a problémák megjelölésében sokszor egészen téves elképzelésekből indultak ki és mozgósítottak jóhiszemű, könnyen hívő embereket és jelentős anyagi erőket elképzeléseik igazolására. De voltak olyanok is, akik saját maguk vállalták a felvetett tétel tisztázásának feladatát és felmérhetetlen anyagi és fizikai igénybevételek kockázatának elviselését is. A pólusok — elsősorban inkább az emberhez közelebb eső Északi-pólus — a maga eltakart homályába burkolódzó rejtelmességében, már évszázadok óta magára vonta a tengereket járó emberek figyelmét. A legcsodálatosabb elképzelések alakultak ki a nyugtalan kedélyű emberek képzeletében, de mindig csak a bizonytalanság varázsa, a misztikum volt az, ami újabb és újabb bátor, sőt vakmerő hajósokat vonzott és újabb vállalkozásokra csábított, hogy betekintést nyerhessenek a szemük elől elzárt valóság világába (4). Eötvösnek az Északi-sarkra készülődő expedíción való részvételénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt, hogy Eötvös Loránd ebben az időben 21 éves, fizikailag és szellemileg kitűnő adottságokkal rendelkező, romantikára is hajlamos fiatal ember. Ugyanakkor az elődök példája is előtte volt, akik megszállottáivá váltak a rejtelmes, ködös bizonytalanságba való behatolás szenvedélyének és akik kudarcot elszenvedve, habozás nélkül vállalkoztak újabb utakra, ismételten szenvedtek hajótörést és mégis újból neki vágtak annak a titokzatos világnak, amely számukra az Északi-sark elérésével a legnagyobb dicsőséget jelenthette volna. Valójában igen komoly, objektív okai is lehettek és voltak is a sarkkutatásoknak, amelyek gazdasági érdekből és különösen újabb időkben, messze- tekintő tudományos érdekekből merültek fel. A korai századokban, a „csodálatos gazdaságú távol-keletre” vezető biztonságos hajóút keresése volt az Északi-sarkon való áthajózás egyik, alig megoldható fő törekvése. Eleinte az észak-keleti hajóút, majd a XIX. században, az észak-nyugati áthajózás útjának keresésére irányult a figyelem. Azoknak a mérhetetlen erőfeszítéseknek ellenére, melyeket e cél elérése érdekében az emberiség már évszázadokon keresztül kifejtett, a rendszeres áthajózást még a mai napig sem tarthatjuk megoldottnak. A kontinentális kiterjedésű sarkvidék megismerésének feladatai ma is igen változatosak, mind tudományos, mind gazdasági vonatkozásban, jóllehet a tisztán földrajzi viszonyok: szárazföld és tenger arányainak, a szigetvilágnak megismerése tekintetében, az ismeretek az idő előrehaladásával egyre több részletre terjedtek ki. A megismert területek földtani felépítésének tisztázása, üledékes és vulkáni eredetű képződmények megjelenésének vizsgálata; meteorológiai, klima- tikai, légköri viszonyok, mágneses, gravitációs jelenségek megfigyelése; a tengerrel borított területeken a tengerjárások, hőmérsékleti változások; jégképződés és olvadás lefolyásának és különleges sajátosságainak; a jeges területeken és a tenger vizében lehetséges élet jelenségeinek, faunisztikai viszonyai104
