Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Szabó G. Cs.: A mérési módszerek fejlődése a gazdaságtudományokban

SZABÓ GÁBOR CSABA* A MÉRÉSI MÓDSZEREK FEJLŐDÉSE A GAZDASÁGTUDOMÁNYOKBAN Úgy vélem nemcsak konferenciánk résztvevői előtt érthető valamennyi tudományterületnek arra irányuló törekvése, hogy jelenségeit, összefüggéseit, törvényszerűségeit számszerű formában fejezze ki — azaz mérni tudja őket. Még a köznapi ember is előnybe részesíti a kvantitatív (számokkal kifejezhető) információkat, a verbális kifejezésekkel szemben és „ösztönösen" is nagyobb bizonyító erőt lát bennük. Természetes, hogy a szakemberek, a különböző tudományterületek művelői részéről ez az igény sokkal erősebb és tudatos törekvés. Valóban találónak mondható Kelvin kijelentése: „...ha nem tudjuk megmérni, számokban kifejezni azt, amiről beszélünk, akkor tudásunk szegényes és nem kielégítő!" Érthető tehát, hogy a gazdaságtudományok és ezen belül a vezetés- és szervezéstudomány is arra törekedett és törekszik, hogy az általa vizsgált jelenségeket és az ezekre vonatkozó tényeket számszerű formában is kifejezze. A mérési igény hozott létre például itt olyan — főként határterületi — tudományokat, mint az ökonometria, a biometria, a szociometria stb. — amelyek közös célja és feladata a mérés az adott tudományterületen. Egyértelműnek mondhatjuk-e azonban a mérés szó mögött meghúzódó valóságos tartalmat? Hiszen a mérés szóval illetjük a tömeg vagy hosszméréssel, vagy a feszültség és szilárdságméréssel egy sorban olyan dolgok, fogalmak mérését, mint a hatékonyság, a gazdaságosság, a termelékenység, a munkaalkalmasság, a szervezet struktúrája, a szervezettség, a minőség — csak, hogy egynéhány köznapi kifejezést említsek. Még a különböző gazdaságtudományi területek művelői számára is belátható, hogy ez utóbbi fogalmak mérése valahogy, „érzés" szerint is alacsonyabb szintű, mint az elsőként említett természettudományi területekről vett fogalmak és mennyiségek mérése. Nem tagadható, hogy a természettudományok területén a számszerűsítés, a mérés igénye lényegesen előbb jelent meg, mint a gazdaságtudományokban, amelyen belül e kérdés a XX. század első évtizedéig szinte csaknem kizárólag a gazdaságstatisztika területére korlátozódott. így érthető, hogy a természettudományok a mérés iránti igény kielégítése területén előbb értek el jelentős sikereket. Nem vitatható azonban az sem, hogy éppen bizonyos határterületi jelenségek és összefüggések mérési nehézségei vetették fel a hagyományos Campbell féle mérés fogalom tarthatatlanságát, és vezettek el végül is a korszerűbb és általánosabb — * Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest.