Technikatörténeti szemle 10. (1978)
A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Petrik O.: Mérték és méretarány a műszaki modellezésben
= 10 vonallal, 1 vonal = 10 ponttal számíttatik." [14]. Tehát itt már jelentkezik a decimális rendszer! Másik példa — már a párizsi ún. „méterkonvenció" 1875. május 20-i aláírását követő időből: „Láb (írva') ...közönségesen 12 hüvelykre szokták osztani, melyeknek mindenike ismét = 12 vonallal, csupán a földmérők ismernek 10 hüvelykes lábat, melynek hüvelykjei tíz vonalra oszlanak." [15]. Ezek szerint a kataszteri méretaránynak már legalább száz évvel ezelőtt M = 1:4000-nek (vagy ennek valamilyen egyszerű tört részének) kellett volna lennie. Ezzel szemben még 1966-ban is Budapest VIII. kerületének (Józsefváros) rekonstrukciós makettje (4. ábra) M = 1:720 méretarányban készült! (Ami egyébként magasépítési tervezésnél szokásos lépték: X = 2880/4 = 720. A képen látható épületek méretaránya egyébként M = 1:100, s ezeket a helyszínen úgy helyezték el, hogy megfelelő nézőpontból érzékeltessék a majdan kialakuló városképet.) Vasútmodellek méretaránya A modellvasúti alapméretarányokat és a hozzájuk tartozó nyomtávolságokat az 1. táblázatban foglaltuk össze. Ebből első rátekintósre feltűnik egyes léptékek különös számértéke (pl. X = 22,5 ... 87). Hosszú lenne ezek kialakulását még csak vázolni is, tehát röviden ismertetem a bennünket most érdeklő kérdést. A ma ismert modellvasút őse — mint játék — a múlt század végén jelent meg a piacon. Nagyon érdekes, hogyan alakultak ki a felsorolt — egyáltalában nem kerek — építési nagyságok. A századforduló táján egy nürnbergi nyomda szállította a játékgyáraknak a színesen nyomott, litografált lemezeket. Ezek mérete a gép nyomólapjához igazodott, és ennek megfelelően 1:1,4 oldalhossz arányú táblák készültek. (Akkoriban a legnagyobb nyomható felület 20x28 angol hüvelyk — kereken 50x70 cm, a mai B2 nyomdai ívnek megfelelő ún. „plakátmóret" — volt.) A játékgyárosok pedig úgy okoskodtak, hogy a nagyobb méretű játékot drágábban adhatják el, tehát annál nagyobb lesz a nyereségük, minél nagyobb űrtartalmú játékot állítanak elő. Dobozszerű testek esetén ugyanazon köbtartalom burkolásához a kocka igényli a legkevesebb anyagot, tehát ehhez közel álló alakot kell előállítani. Ez a követelmény, valamint az a törekvés, hogy a drága lemezből minél kevesebb legyen a hulladék, megszabta a járművek méretét [9]. Az így már adott mérethez választották azután a nyomtávolságot, ami később viszont a méretarány alapja lett. Érdekes ezzel kapcsolatban, hogy kezdetben a nyomtávolságot nem a sínfej belső éle között, hanem azok tengelyvonalában mérték (5. ábra). Csak 1929-ben tértek át a szokásos számításra, s ekkor arányítottak a játékvasúti nyomtávolságokat a nagyvasúti (1435 mm) nyomtávolsághoz. így jöttek tehát létre az 1. táblázatban szereplő — és kereknek semmiképpen nem mondható — méretarányok. Több évi előkészítő munka után 1954-ben alakult meg Génuában az Európai Vasútmodellezők Szövetsége (MOROP — Union des Fédórations Européennes de
