Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Petrik O.: Mérték és méretarány a műszaki modellezésben

Modélisme Ferroviaire — Modellbahn-Verband Europa). E szervezet technikai bizottsága készíti elő és adja ki a modellvasutakra vonatkozó, ún. NEM (Normes Européennes de Modélisme Ferroviaire — Normen Europäischer Modellbahnen) szabványokat. Hangsúlyozandó, hogy a fontosabb alapelőírásokat a Német Ipari Szabványok (DIN = Deutsche Industrie-Normen) is átvette, így például a méretarányokra vonatkozó NEM 011 és 012 szabványok mint DIN 58 606 is kiadásra kerültek [3]. A méretarányok grafikonját a 6*. ábra, a számértékeket pedig a 2. táblázat tartalmazza. Ehhez a következőket kell megjegyezni. Az ún. alapméretarány (GM = Grundmassstab) a nagyvasúti nyomtávolsághoz viszonyított értéket fejezi ki. Azonban minthogy e modell jármű veknek elsősorban (mint játékoknak) az a feladatuk, hogy üzembiztosan működjenek, egyes méreteket ennek érdekében torzítani kell. Ezért szükséges a különleges méretarányok (SM = Sondermassstab) alkalmazása, így az SM 1 a kerekek futófelületének szélességére, a nyomkarimába való átmenet lekerekítósére, valamint a sínfej lekerekítésére és szélességére vonatkozik. Az SM 2 méretarány a nyomkarima magasságára és szélességére vonatkozik, amit azért szükséges még nagyobb mértékben torzítani, mert a modelljármű rugózatlan, illetve lényegesen merevebb — modellmechanikai okokból —, mint a főkivitel. Az említett torzítások azonban szélesítik a futóművet, aminek hatását a szerkesztési szelvényre vontakozó, legújabban bevezetett SM 3 különleges méretarány csökkenti bizonyos mértékben. A mondottakon kívül számos egyéb tényező is befolyásolja a méretarány megválasztását — illetve kényszerű elfogadását. így például az 1. táblázatban szereplő utolsó három építési nagyság M = 1:120; 160 és 220 méretarányát a finommechanikai ipar — és tömegtermelési lehetőség — szabta meg, mindenféle mértékrendszertől függetlenül. (Ez önmagában is igen érdekes, tanulmányozásra érdemes kérdés, de kívül esik jelen témánkon.) Ma Európában legelterjedtebb a H0 modellvasúti építési nagyság, egyaránt mint játék, mint modellvasút és mint tervezési-kutatási-oktatási kísérleti eszköz, így ennek példáján tudom bemutatni a méretarányok — technikai okokból szükséges — torzításait. A 3. táblázat első négy sorában szereplő léptékekről már volt szó. A továbbiakhoz a lehető legrövidebben a következőket kell megjegyeznem. Keresztirányban a A csökkentése azért szükséges, mert üzembiztonsági okokból a futómű arányos leképzése nem lenne megfelelő. A kísérleti és oktatópályák M = = 1:200 méretarányát önkényesen vették fel, s ehhez képest kellett torzítani a magassági méretarányt (pl. gurítódombnál). Az utolsó három méretarány a szokványos gyári kivitelre vonatkozik. Ezek közül a minimális ívsugár aránya tűnik fel elsősorban; azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a modellvasút tulajdonképpen elsősorban játék, ahol lényeges követelmény a helyigény lehető legnagyobb redukálása. Befejezésül e témakörhöz még egy érdekességet kell megjegyeznem. Az angol modellező irodalomban a méretarány helyett (illetve ebben a formában) általában a főkivitel egy láb hosszának megfelelő méretet adják meg. És így keveredik ismét a hagyományos angol hosszmérték a decimális rendszerrel, mikor például az előbb említett építési nagyságnál „HO scale is 3.5 millimeters to the foot", vagy (az eddig nem említett) „Double-0 gauge is 19 millimeters and the scale is 4 millimeters to the foot." [2, 4].