Technikatörténeti szemle 10. (1978)

A MÉRÉS ÉS A MÉRTÉKEK AZ EMBER MŰVELŐDÉSÉBEN című konferencián Budapesten, 1976. április 27–30-án elhangzott előadások II. - Mátra K.: Anyagvizsgáló gépek és készülékek mérési módszerének története hazánkban

Mint korábban is említettem, a törvényerejű kötelezettség bevezetése előtt hazánkban is volt részleges ellenőrzése az anyagvizsgálógépeknek. Ez főképpen fémipari alapanyaggyártó és egynéhány nagyobb feldolgozó és készterméket előállító vállalatnál, a fémipari szakító és nyomógépekre, valamint egy-egy keménységmórőgépre terjedt ki. E feladatot végző szerv rendelkezett már a fémipari szakító és nyomógépek hitelesítéséhez szükséges erőmérőműszerekkel (dinamométerekkel) maximálisan 30 000 kp nyomóerő és 60 000 kp húzóerő mérésterjedelemig. A keménységmérőgépek terhelési fokozatait mérendő műszerekkel és azok funkcióvizsgálatához szükséges ismert keménységű fémlapokkal. Hiányoztak azonban a mérőműszerek vizsgálataihoz szükséges ismert terhelőerőt előállító, a keménységlapokat minősítő, valamint azok behatolótesteik geometriai és funkcióvizsgálatokhoz szükséges etalonberendezések. Az átvevőszervek abban az időben az anyagvizsgálógépet csak mechanikus működésileg ellenőrizték és mérőműszeres vizsgálat helyett vizsgálatuk megtörténtét a nyomó vagy húzófejbe ütött bélyegzőjükkel igazolták. Hivatalunk — a már több mérésügyi hivatalhoz hasonlóan — e feladatkör elvégzését hatósági szinten magára vállalta és a vállalatokat rendeletileg kötelezte az anyagvizsgálógéppark rendszeres és kötelező hitelesítésére országos szinten, meghatározott időközönként. Ezt az új feladatkört hivatalunk fokozatosan terjesztette ki a különböző iparágak anyagvizsgálógépeire. Sorrendben: fém, textil, papír, bőr, fa, építő és műanyagipari vállalatok roncsolásos anyagvizsgálatot végző mérőgépeire. A feladatkör ellátásához szükséges személyi és műszerezettség biztosítására az országos felmérés után került sor. Hivatalunkban is létesült, majd fokozatosan megvalósult a mai Erő és Keménységmérések laboratóriuma, amelyben felállítást nyert időrendi sorrendben: Először: egy 10 000 kp húzó-, illetőleg nyomóerőt előállító mérlegrendszerű etalongép, melynek rendszeres ellenőrzése közvetlen súlyterheléssel történik. Ezzel lehetővé vált 10 000 kp terhelhetőségig a meglevő, az új beszerzésű erőmérők, valamint sorozatgyártásra kifejlesztett hazai gyártású exportképes erőmérők típusvizsgálata és rendszeres vizsgálata. Másodszor: felállítottunk a hivatalunkban tervezett és kivitelezett 250 kp maximális terhelhetőségű nyomóerőt előállító közvetlen súlyterhelésű etalongópet, amely lehetővé tette a fémipari keménységmérőgépek különböző — de nemzetközileg egységes — terhelési fokozatai hitelesítéséhez szükséges új beszerzésű, valamint hazai sorozatgyártásra fejlesztett exportképes nyomóerőmérők rendszeres és típusvizsgálatát. Harmadszor: elkészült a részben hivatalunk kollektívája által tervezett hazai kivitelezésű — Közép-Európában abban az időben egyedülálló — 100 000 kp húzó-, illetve nyomóerőt előállító 1:20 áttételű mérlegrendszerű etalongép, amely 5000 kp közvetlen súlyterhelésű erőkifejtésre is alkalmas. Ezzel megvalósulhatott fejlődő nehéziparunk anyagvizsgálógépei hitelesítéséhez beszerzett erőmérőműszerek rendszeres ellenőrzése, valamint villamos úton történő erőmérőcsalád gyártásának a típus- és rendszeres vizsgálata. Etalon terhelőgépeink mérési bizonytalansága az előállítandó terhelőerőktől függően i2-10

_5-től ±2-10~

4-ig terjedő hibahatárú.